Szerencsére a mai magyar társadalom érettebb fele egyre gyakrabban húzza fel ezt a bakancsot, és látogat el az „úgynevezett” határon túli tájakra.
„»A nagy bukás ránk veti árnyékát és nemcsak ellenségeinkre. S hiába minden bizonykodás, átkozódás, ha nem lesz igazabb bennünk a magunkbaszállás« – írta éppen 96 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a Budapesti Hírlap. »A kormány kötelessége és az egész nemzet egyetemes érdeke, hogy a békeszerződés fölötti siránkozásunkból azonnal térjünk át a pozitív munkára, erőnk gyarapítására s országunk újjáépítésére« – kontrázott ugyanezen a napon a Pesti Hírlap. A kocsmai átkozódások, a siránkozások, az önkéntes történészek és békejogászok prognózisai arról, hogy mikor veszíti érvényét a békediktátum, a legvadabb elképzelések elvesztett területek visszacsatolásáról csak az utódállamok érdekeit szolgálják, mert leszoktatnak a gondolkodásról, de még arról is, hogy bakancsot húzva bejárjuk azokat a vidékeket, amelyekről oly sokan és sokszor mondtak már le.
Szerencsére a mai magyar társadalom érettebb fele egyre gyakrabban húzza fel ezt a bakancsot, és látogat el az »úgynevezett« határon túli tájakra; zarándokol el az összetartozás egyetemes Kárpát-medencei ünnepére, a csíksomlyói búcsúra; fogad örökbe csángó gyereket jelképesen, és taníttatását anyagilag is segítve – s éli át újra és újra, egyre magától értetődőbben, hogy az arcpirító trianonok egyetlen ellenszere az összetartozás öntudata. A lelki és szellemi kapcsolat a »külhoniakkal«, éljenek bár szilárdabb tömbmagyar vagy megingott szórványterületen, lakjanak Dél-Szlovákiában vagy az erdélyi Hátszegi-medencében.
A rendszerváltás után kormányok hada igyekezett bizonyítani azt, hogy Trianon ellenszere a feledés, az önfeladás, a passzivitás, az utódállami erőszak szentesítése. Azé az állapoté, amely megannyi kivésett követ, betonalapba rángatott síremléket, disznóólként hasznosított templomot, buszmegállóként üzemelő tömegsírt okozott. És asszimilációt, elsüllyedést, megsemmisülést. Ma már azonban nem lehetséges az erdélyi, a fel-, dél- és őrvidéki vagy a kárpátaljai magyarságról mint múltbéli skanzenfiguráról gondolkodni. A nemzeti és gazdasági erő nagyban függ ettől a közös, nyomatékos jelenléttől. És attól, hogy ne tévedjünk el a lelki határkövek között sem.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
