Legyünk barátok!

„S hogy mi tehát a történet tanulsága? Elsősorban az, hogy századszor is meggyőződhetünk arról, a nemzeti politizálás a Fidesz olvasatában csupán egy eszköz, amit az egyéb politikai érdekek céljából használ ügyesen. S hogy a határon túli politikában a helyi közösségek érdekei a sokadik helyen szerepelnek, a prioritás a helyi klientúra kiépítése, amely feltétel nélkül követi a vezér utasításait.

Könnyen lehet tehát, hogy az Orbán-Fico barátság oltárán a Fidesz beáldozza az MKP-t, amely eddig az »egyedüli magyar pártnak« számított Budapest számára. Figyelmet érdemel a jelentéktelennek tűnő »értesülés«, mely szerint a Fidesz még kivárja az új MKP-elnök megválasztását. Hm. S miért is? Most ki a nyerő Orbánéknál: Menyhárt vagy Őry? S ha nem a favorit győz, akkor jöhet Bugár, Ficóstul meg Dankóstul?

Ha nem lenne kissé patetikus, akár azt is mondhatnánk, szomorú, hogy ide jutott a magyar kormány határon túli magyarpolitikája. Mert a hazai kisebbségtámogatás volumene mellett a szlovákiai magyar közösség alapvető életfunkcióit tekintve függ a mindenkori magyar kormány anyagi támogatásától. S ezen, sajnos, a Híd kormánytagsága, sőt a virágzó Orbán-Fico kapcsolat sem változtat.”