A könyvek halála: így pusztítja el a közöny nemzetünk történetét

Azzal, hogy nem olvasunk, nem csupán kimaradunk valamiből, hanem a magyarság önarcképét hagyjuk a semmibe veszni. A magyar regény nem vitrindarab, a magyar regény: tükör.

Érdek és kölcsönös függőség című művében Voszka Éva azt elemezte, miért és miképpen alakult ki a szocialista gazdasági rendszer egyik legnagyobb kártétele, a torz vállalati struktúra.
„Voszka Éva könyvéből megtanulhattuk, hogy a nyolcvanas évek végi magyar gazdaság iparszervezete nem csak torz, túlkoncentrált, hanem egy politikai koncepció eredménye, megtestesülése is volt.
Így a gazdasági rendszerváltás előkészítésekor nem lehetett kizárni, hogy ha egyszer majd a pártállami hatalmat sikerül felszámolni az állami szektorban, illetve elitjét kiszorítani onnan, a mindennapos rutinok, megoldások, gyakorlatok, ügyeskedések egy jó része értelmetlenné, értelmezhetetlenné válik. Ezzel ezek a vállalatok, legalábbis egy bizonyos időre, többé-kevésbé irányíthatatlanná válhatnak. A kialakult rossz iparszervezet önmagában is óriási gondokat okozhat, a szocialista rendszer gazdálkodásának más kárhozatos örökségeiről nem is beszélve. Akár jelentős erodálódás kezdődhet, amelynek számottevő gazdasági visszaesés is lehet a vége.

Mindezt talán csak akkor lehetett volna elkerülni, ha a gazdaságpolitika a lehető legkomolyabban veszi a hajdani átszervezések és torz szervezeti megoldások okozta károkat. Ez egyfajta ágazati szemléletet kellett volna, hogy jelentsen, az ormótlan és korszerűtlen nagyvállalatok helyzetével való beható foglalkozást, és elszánt törekvést a legnagyobb értékek, a legfontosabb vállatok, vagyonelemek és brand-ek megmentésére. Amit viszont meglehetősen nehéz lett volna összeegyeztetni a magántulajdonon alapuló piacgazdaság lendületes és magabiztos térnyerésének, helyes célkitűzésével.”