Még egy remek hely a harmadik világháború kirobbantására – igencsak forrósodik a helyzet az Északi-sarkon
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
A régi, konszolidált életforma nem élte túl a modernitást és soha nem tér vissza már.
„Amerika ma gazdasági, kulturális és társadalmi értelemben kevésbé centralizált, mint néhány évtizeddel ezelőtt – hangzik az érvelés. Emellett viszont koncentráció alakult ki a széleken, ezért a koncentrált szegénység és gazdagság területei alakultak ki, miközben a középszint egyre inkább eltűnt. Társadalmilag, politikailag és gazdaságilag kétfelé oszló koncentrációban élünk – állítja Brooks Levin gondolatai nyomán.
Igaz ez például a vallásra is: az elmúlt évtizedekben a templomlátogatás kétszer olyan gyorsan csökkent az érettségi nélküliek között, mint a főiskolát végzetteknél. Minden egyes oktatásban töltött év 15 százalékkal növeli a vallásgyakorlás valószínűségét. Emellett pedig az emberek kevésbé vesznek részt »szűk, lélekformáló« intézményekben. Itt Levin újabb, Brooks szerint fontos különbségtételt tesz: egy közösséghez, például egy felekezethez való tartozás korlátokkal és időáldozattal jár. Ezzel szemben önmagában valamilyen identitás felvállalása nem követeli ezt meg. Ma Amerika kultúrája a közösség helyett az identitásra összpontosít.
E problémákért egyes politikusok másokat hibáztatnak: ki-ki a bankokat, a bevándorlókat vagy éppen a hülyéket (például Donald Trump miatt). De a régi, konszolidált életforma nem élte túl a modernitást és soha nem tér vissza már. Nem tudta túlélni a globalizáció, a feminizmus és a szexuális forradalom, az erősödő bevándorlás és a nagyobb fogyasztói szabadság hatásait.
Alapvető problémáink azon döntések árnyoldalai, amelyeket jó okkal hoztunk meg – magyarázza Brooks Levin nyomán. Ilyen ok például, hogy szeretjük a világ olcsó termékeit – a fogyasztói döntés viszont kevésbé stabil amerikai munkahelyekhez vezet.
Levin válasza minderre a zavarba ejtő, frusztráló nosztalgia helyett a helyi közösségek megerősítése. Ezzel szerinte mind a merev centralizáció, mind az elidegenítő individualizmus elkerülhető – írja Brooks. A hatalommal felruházott helyi szomszédsági szervezetekből születhet egy tanulásra alkalmas társadalom, ahol új megoldásokat kísérleteznek ki, és a problémamegoldás alulról épül.”