„Már három előadást próbálnak is a jövő évadra…
A Tóth Ilona, az 1956-ban kivégzett orvostanhallgatóról szóló darab, a Gulág virágai próbái zajlanak, ahogyan az Ingmar Bergmann forgatókönyve alapján készülő Szenvedély című előadás is javában készül. Folyamatos a munka, de nem is tudom másképp elképzelni az életemet. Megyek Szentpétervárra rendezni, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését színre állítani Szentpétervárott nagy kihívás. Remélem, a magyar közönség is láthatja majd, ha elhozzuk a Nemzetibe. Ez attól függ, úgy sikerül-e. A színházi világ üzemi ritmusa belekényszeríti a rendezőket, eszeveszett tempóban dolgozzanak, ami az alkotás természetével ellentétes. Ilyen volt a korábban említett Ostermeier Sirály, melyet az elkészülte előtt értékesítettek a svájciak. Vagyis a bemutató előtt lekötötték a turnékat – ez így szokás, és így jártunk el mi is. Ez is egy tanulság: hiába a nagy név, csak olyan előadást szabad egy fesztiválra elhívni, amely már bizonyított.