„Igaza van G. Fodor Gábornak, a konzervatív mindenkinek megadja, ami jár. Matolcsy György szerintem is sokkal jobb elnök, mint elődje volt, az alapkamat csökkentése és a banki hitelezés ösztönzése helyes célt szolgált. És félreértés ne essék: azt is csak üdvözölni lehet, ha a kormány és a jegybank egyfelé húz (az MNB feladatai között a kormány gazdaságpolitikájának a saját eszközeivel történő támogatása is szerepel). Mindezek az erények azonban semmilyen területen nem mentesítik a Matolcsy-féle vezetést a szigorúan törvényes, ésszerű, erkölcsös és átlátható működés követelménye alól. Az intézménynek és vezetőjének hitelessége most csorbát szenved, amin a legkevésbé sem segít, ha Matolcsy György a tényeken alapuló kritikát, támadást is blöffnek nevezi, mint tette azt tegnap a parlamentben, illetve korábban a lapunknak adott interjújában.
Nem hinném, hogy a jegybank elnökéről pusztán a cinizmus páncélja pergetné le a bírálatokat, s a rokoni szálak, a száz (!) unokatestvér emlegetése ellenére azt sem, hogy korrupt lenne. Inkább az intézményi függetlenség törvényi kötelménél erősebb küldetéstudata vezérli, ami Lentner Csaba nyilatkozatából is kirajzolódik. Az oktatás megújításán, unortodox (bármit jelentsen is ez) műhelyek támogatásán keresztül az egész társadalom gondolkodását szeretnék befolyásolni, mégpedig azért, hogy a Fidesz minél tovább hatalmon maradjon. Matolcsy György tehát nem elszabadult hajóágyú, hanem szem a láncban; az pedig miért lenne baj, ha a terv végrehajtásán néhányan nagyot kaszálnak? Lényegében erről beszélt Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke is legutóbb a HVG-nek, aki szerint egy politikai elképzelés végrehajtása az, amit mások korrupciónak látnak.”