Tóth Csaba valódi forrásszövegként kezeli Suzanne Collins regényeit, és egy pillanatra sem kérdőjelezi meg az eseményeket, inkább logikát keres – és talál! – a regények amúgy nem különösebben alapos vagy átgondolt háttérvilágában.
„A kötet első felében egy-egy univerzum politikai rendszerének elemzését olvashatjuk, a kapcsolódó regény-, film- vagy tévésorozat rövid összefoglalójával (ami spoileres lehet, úgyhogy érdemes előtte megnézni/elolvasni a hivatkozott műveket), a második felében pedig egyes társadalmi, gazdasági, politikai jelenségeket, problémákat veszünk közelebbről szemügyre, adott esetben több különböző világ példáin keresztül. Az, hogy Tóth Csaba fiktív univerzumokat használ, több szempontból is előnyös. Egyrészt így izgalmasabb a politológia iránt kevésbé érdeklődők számára is, másrészt a valóságnál egyszerűbb rendszerekkel tud dolgozni, így könnyebb bemutatni egy-egy példát, harmadrészt pedig kizárja a valós példákra jellemző esetleges személyes érintettsége, ezáltal biztosítva az elemzéshez szükséges távolságtartást.
Ennek, illetve a szerző gördülékeny, céltudatos stílusának köszönhetően egy pillanatig sincs »tankönyvszaga« a kötetnek. Nagyon komoly témákat érint ugyan, és mélyen elgondolkodtatja az arra fogékony olvasót, egyúttal viszont szórakoztat is, így a legkevésbé sem fárasztó olvasmány - és ez elég hasznos tulajdonság egy ismeretterjesztő könyvnél. Az igazi erénye viszont nem csak a fontos kérdések feszegetése popkulturális példákon keresztül, hanem az, hogy ráébreszt: a politika tulajdonképpen nagyon hasznos dolog, ha értelmesen és valóban a közjó érdekében csinálják.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
