Spoilerek nélkül, de szétcincáljuk a Bosszúállók 2.5-öt, vagyis az Amerika Kapitány: Polgárháborút.
„1. Semmi didaktika
A Polgárháború úgy tud fontos témákról beszélni, hogy egy pillanatra sem válik cikissé. Az önbíráskodó hősök ténykedésének kérdése nem pömpölőméregetésről szól, mint a Batman v Superman esetében, hanem árnyalt motivációk egymásnak feszüléséről. Ráadásul a film egy pontján kapunk némi ösztönző beszédbe bujtatott gender study-t is, ami külön piros pont. Plusz a Pókember-féle „nagy erő nagy felelősséggel jár”-klisé Vizió szájából emberi nyelvre lefordítva hangzik el, tökéletesen megmagyarázva a Polgárháború drámaiságának mibenlétét.
2. Pókember úgy toppan be, ahogy azt kell
A Marvel nem véletlenül pöcsölt a szereplőválogatással, Tom Holland remek Peter Parker lett! Karizmája akkor is átjön, ha jelmezben van, és pont olyan a karaktere, amilyennek lennie kell. Folyton dumál, akkor is, ha nem Pókemberkedik, idegesítő és csipkelődő, ami egyértelműen abból fakad: még gyerek. Abban a pár snittben, amiben ott van, lopja a show-t. Így kell bemutatkozni hazatérni. Az már más kérdés, hogy dramaturgiailag zéró jelentősége van, hogy megjelent a filmben… (…)
Joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés, hogy vajon milyen hibái lehetnek a filmnek?
Ebből is mondok egyet azért:
Az Amerika Kapitány: Polgárháború minden komolysága és érettsége ellenére még továbbra is nélkülözi az igazán nagy drámákat. Nem várok persze Trónok harca-színtű szadizmust az alkotóktól, de sokat segítene, ha nem olyan tessék-lássék tragédiák történnének, mint amilyen Coulson ügynök (kamu)halála vagy Higanyszál kicsit bárgyú önfeláldozása a két korábbi Bosszúállók epizódban. Ha ezeknek a csapásoknak súlya is lesz, akkor nő majd fel az MCU nevű nagyon szórakoztató, de egyelőre csak nagydumás kisfiú.”
Az elmúlt években bővül a piac: a szuperhős-dömpinget követően művészi vagy éppen szépirodalmat feldolgozó képregények és olyan sorozatok látnak napvilágot, amikre korábban esély sem volt.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Miért mennénk Amerikáig, ha újat és izgalmasat kívánunk felfedezni, mikor a csodás Európa és az ősi Itália megannyi titkot és meglepetést rejteget?
Így aztán a Géniuszt olvasva totál hülyének érzem magam.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
