A civilizációk összecsapása fenyegeti Európát

„A migrációs roham kiváltó okának megértéséhez kulcsszerepet játszanak az afrikai kontinensen uralkodó, a történelem folyamataiban megfigyelhető állapotok. Afrika országainak népszaporulatát ugyanis korábban a betegségek tartották alacsonyan és a várható élettartam maximum 25 év volt. A nagy halálozási ráta magával hozta a túlélés érdekében tanúsított pubertás kori gyermekvállalást, ahol a cél a minél nagyobb létszámú család volt a társadalom fennmaradásáért.

A nyugati gyógyszerek megjelenése azonban kiküszöbölte a korábbi problémák jelentős részét, így a várható élettartam nagymértékben kitolódott: 2011-re 54 évre emelkedett, a vállalt utódok száma azonban továbbra is minimum 4 vagy 5 fő maradt. Erre egy kiváló példa Jacob Zuma, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke, akinek több mint 20 gyermeke van különböző fiatal nőktől. A demográfiai robbanás tehát továbbra is fennáll, az USA népszámlálási hivatala szerint a föld népessége 2012 májusában elhagyta a 7 milliárd főt, melynek 14,3 százalékát az afrikai populáció teszi ki. Másik nagy probléma a kontinens számára a jelenleg is nagy munkanélküliség és az inkompetens kormányok romboló tevékenysége, melynek köszönhetően a legtöbb ország a törékeny államok (Fragile States) státuszába süllyedt. (...)

A növekedő információáramlás és a magas európai életszínvonal képe kecsegtető jövőképpel szolgál most és továbbra is ezeknek a fiataloknak. A legtöbb beáramló migráns képzetlen lesz, aki messze szocializálódott Európától, tehát közük sem lesz a fejlődő high-tech társadalmakhoz, és várhatóan túlnyomó részt muszlimok lesznek.

Egyszerűen nincsen kétség afelől, hogy egy »Európa Erőd« kialakítása elé nézünk, magas kerítésekkel, falakkal és szigorú bebocsátási ellenőrzéssel.

Mivel a muszlim családok nagysága eleve nagyobb, egy olyan világ várható, ahol az egész népesség 30 százaléka hamarosan muszlim lesz, és az a bolygó szegényebb lakosságára koncentrálódik. Lehetséges jövőkép, amikor is számtalan nincstelen muszlim a zárt kapukat támadja, amelyek csak a túlnyomórészt nem muszlim fejlettebb, gazdagabb világ számára nyújtanak belépést. Ennek eredménye lehet a valódi »civilizációk összecsapása«.

A mai globalizálódó világban az emberek könnyedén képesek meglátni, melyek azok a területek, ahol a jobb életkörülmények elérhetőek és ennek érdekében hajlandóak is országokat átszelni, hogy magukénak tudhassák azokat. Az afrikai országokban gyors gazdasági növekedést kellene elérni a változás érdekében. A rossz kormányzás is ellehetetlenül, az életszínvonal folyamatosan zuhan, a kisebb befolyó összegek a korrupció miatt az elit réteg zsebébe vándorolnak.

Európának pusztán önérdekből meg kell tenni minden tőle telhetőt Afrikában, hogy elősegítse a megfelelő kormányok kialakítását, a gazdasági növekedést és stabilizálja a régiót. Azonban ha nem következik be valami változás, ha nincs gyors cselekvés, a demokratikus nyomás súlya alatt egyik afrikai állam a másik után fog összeomlani. Ennek következtében tömeges munkanélküliség, a klímaváltozás kihívásai, a polgári zavargások összessége egy tragédiát szülhet az emberiség történelmében, amely egy Európába áramló, féktelen migránsáradatban ölt majd testet.”