„Schiffer ráadásul nem csak párttisztségeiről mondott le, hanem lényegében kivonult a politikából.A helyzet tehát rendkívüli. A régi ügyvédi iroda vezetése és a »szellemi erőtér« kiépítése pedig sokkal inkább hangzik terelésnek, mint valódi indoknak. Így jogosan merül fel bennünk a kérdés: mi állhat valójában Schiffer döntése mögött?
1. Az első forgatókönyv szerint Schiffer felőrlődött a bázisdemokráciában. Schiffer saját bevallása szerint az LMP-ben lehetetlen rövid idő alatt, határozottan végigvinni döntéseket, hiszen még az »informális befolyás« is szitokszó. A társelnököknek gyakorlatilag nincs önálló hatáskörük, vagyis nincsenek valódi vezetők a pártban. Az örökös, vég nélküli egyeztetés nem csak fárasztó, de teljes mértékben ellentmond a napi politika tempójának.
2. Külső erők 2012-ben egyszer már megpróbálták beolvasztani az LMP-t az akkor épülő nagy baloldali egységpártba. A kérdés ugyan kettészakította az LMP-t, de Schiffer sikeresen ellenállt a nyomásnak. Csak az ügyességén és szerencséjén múlott, hogy az LMP megőrizte önállóságát. Most ismét félidőben járunk, és elképzelhető, hogy bár Schiffer nem beszél róla, nincs kedve még egyszer megvívni ezt a küzdelmet.”