Milliószor több ez a könyv, mint valami feminista regényke arról, hogyan nyomják el a terhes nők az alávetett férfiakat.
„Sokan sok-sok okosságot leírtak már a Horgonyhelyről, az én szememben a legnagyobb erénye a bátor, (minden korban) aktuális, ügyesen felépített és ügyesen kiforgatott világképe mellett az a következetesség, amivel a szerző le mer nézni a mélybe, több értelemben is, amivel letúr a mocsokba – az élet természeti valóját meghatározóba és az emberek által konstruált lelki-szellemibe is. No és leginkább mégis az, hogy nem áll meg ott hogy »gender-fantasy« legyen – sokkal egyetemesebb és legalább annyira fájdalmas témát feszeget, okosan és minden pontján (sajnos) helyénvalón: jelesül, hogy mit tesz az emberrel ha szinte korlátlan hatalomra tehet szert mások felett, pusztán egy adottságnak köszönhetően. Milliószor több ez a könyv, mint valami feminista regényke arról, hogyan nyomják el a terhes nők az alávetett férfiakat. (…)
Remek kibontással. Szereplői a maguk módján mind a változást keresnék ebben a változatlanságra berendezkedett világban – divatos zsargonnal élve a helyüket keresnék, de itt ugyebár a helyük erősen adott. Éppen a helyváltoztatást keresnék. És nem csupán fizikailag. Vazil, a kivételezett helyzetet élvező férfi, aki egy hajón látta meg a napvilágot, így szabadon hajózhat a fjordok mentén - ám hajójától nem távolodhat ő sem - tiltott és minimum megkérdőjelezhető kutatásokkal jutna közelebb a nagy titok megfejtéséhez – hogy közben hány nőn és hány gyermeken gázol keresztül, nem igazán érdekli. Bármi is az ár, rá akar jönni, miért e röghözkötöttség és hogy lehet úrrá rajta. Lánya, a hajón született Helga lázadna apja ellen, de tudja, egyetlen lehetősége a »szabadulásra«, ha teherbe esik – kapóra jön az útjába akadó Lars, aki tiltott mágiát űz, aki sikerrel küzd a láncok ellen, aki felforgatná a világot, csak épp nem biztos, hogy úgy, ahogy azt a többiek gondolnák.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
