A kecsegén túl

2016. május 12. 22:56

Aki a kenyérrel és a borral sáfárkodik, az mindennél nagyobb súlyt és felelősséget visel. A négymillió szegény országában van mit észrevenni, elég csak kicsit pislogni hozzá.

2016. május 12. 22:56
hvg.hu

„Mindemellett ugyanilyen vérre menő kérdés, hogy tudomást vesz-e a körülötte lévő valóságról, a kontextusról mindaz, aki a nagy tömegek szempontjából valamilyen téren kiemelkedő teljesítményt nyújt. Főleg ha egy szakácsversenyről van szó, ahol mégiscsak az élet szimbóluma, az étel tétje és origója mindennek. Aki a kenyérrel és a borral sáfárkodik, az mindennél nagyobb súlyt és felelősséget visel.

A négymillió szegény országában van mit észrevenni, elég csak kicsit pislogni hozzá (bár lehet, hogy bizonyos teraszos panorámákról nem látszik), és ha már a Bocuse mostani döntője az európai gasztronómiai csúcsértelmiség összeborulásáról szól, a menekültválság kellős közepén biztosan találnak maguknak CSR-tevékenységet. Bár ez csak ködpiszkálás, tulajdonképpen senki sem tudja, hogy hova kerül az étel, amit a versenycsapatok hónapokon át »gyakorlásképpen elfőznek« és azt sem tudom, hogy ki ette meg a döntős menüket.

Ez persze nem jelenti azt, hogy fulladjunk bele az »Afrikában bezzeg éheznek a gyerekek« álságos retorikába minden elfogyasztott kézműves fagyi vagy rukkolasaláta után, mert a végén gyomorrákot kapunk az állandó szorongástól és bűntudattól, hiszen a problémáinkat csak a maguk kontextusában oldhatjuk meg. A hangsúly és a lényegi elem sokkal inkább a megfelelő arányokon van: jó kérdés, hogy a gyermekszegénység mikor válik a Bocuse-hoz hasonlóan a világ legalaposabban és leglelkesebben dokumentált »eseményei« közé. Persze nemzetközi összműsoridőt még nem mérte fel senki, ahogy az interneteket sem, szóval itt bölcs belátásra int ismét a privát tapasztalat. Az viszont tény, hogy joggal támad fel a kispolgári öntudat még a francia és a nyugat-európai gasztro-nagyhatalmak közé betörve is a rejtélytől, hogy mi a túróért (a lányáért) ölt bele 1.3 milliárdot a magyar állam a budapesti Bocuse-döntőbe, miközben nem létezik, hogy egy ilyen rendezvény a piacról, a piaci szereplők támogatásával nem él meg.

Végülis mindegy, a lelkiismeretét még birtokló magyar már hozzászokott, hogy ne legyenek luxus igényei: jöjjön valaki bárki, megfizetjük az árát, csak csináljon valamit, most egyelőre annyi gasztrokultúra is elég lesz, hogy legközelebb már ne engedjék az asztalhoz ülni a csokit foggal bontókat és a szotyiköpködőket.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 48 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
teljesenertelmetlen
2020. január 28. 17:13
Borzasztónak tartom, hogy burzsuj/gazdag/felsőtízezer/fideszbérenc/oligarcha kismamák étterembe és kávézóba járnak, amíg 44 millió ember éhezik Mo-on!!!!!!!
Válasz erre
13
0
balbako_
2017. április 26. 10:14
Ezeket a siratódalokat archiválni kéne. Az utókor töprenghet, hogy Szomáliából, vagy Eritreából származnak ezek a jeremiádák. Most már tudjuk a Soros birodalom termeli a siratóasszonyokat, gyászhuszárokat. A kérdésem az, hogy ki fizet ezért? Ki veszi meg?
Válasz erre
26
1
atila68
2016. november 13. 12:44
Baszki! A vastaggal szedett bevezető, és első két bekezdés után sem derül ki, hogy min háborog! Miért nem lehet az ilyennek elmagyarázni, hogy amit csinál az nem neki való?
Válasz erre
8
0
atila68
2016. november 13. 12:44
Ez az Adél elég durván kirekesztő, és előítéletes nem?
Válasz erre
9
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!