Magyar égre magyar ufót

„Merjünk bármilyen nagyot álmodni, hogy valóra váltsuk »a magyar égre magyar ufót« (mocsárba süppedt piacbarátok gúnyolta) kormányzati célját, még álmunkban is látnunk kell, szorgos aprómunka nélkül nem megy. Útmutatást Kovács Zoltán szóvivő adott, amikor múlt szerdán a kormányülés szünetében volt szíves közölni: hároméves nemzeti autóbusz-gyártási stratégiáról határozott a kormány, hogy a magyar busz »minőségi és mennyiségi szempontból helyt állhasson a rendkívül éles nemzetközi versenyben«.

Csak a hülyék tépelődnek, hogy a »nemzetgazdasági szempont« azért jutott-e most eszébe a kabinetnek, mert le akarja szedálni a Munkáspártot, amely Thürmer Gyula lelkes közlése szerint 26 éve követeli a rendszerváltáskor szétvert nemzeti buszgyártás életre lehelését. Esetleg azért a Terv, hogy újabb szem kerüljön a rendszerszerű korrupciós láncba, amelyet (már elnézést) Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke, a Corvinus új rektora ismételten a NER lényegének nevezett. Mondván: »van egy szisztéma, amit kritizálhatnak, hogy korrupció, de ez egy politikai elképzelés végrehajtása«. Netán csak Budapestet akarják tovább molesztálni, amelyet fel is kértek, »vegye figyelembe a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő fontosságú kormányzati szándékot«. Kilenc hónapja megy a vita, hogy a BKV – a virágba szökkent barátság jegyében - vásároljon-e lengyel buszokat, vagy vásároljon, de drágább és ostobább hazait, esetleg várja ki a Terv három évét, és ölbe tett kézzel nézze, amint a 3-as metró nemzeti lóhátra füstöli a nyughatatlanokat a Deák tér mélyéből (is).”