Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Olyan földrajzilag egyértelműen lehatárolható dűlők, amelyek meghatároznák a rajtuk készült borok karakterét, bizony nincsenek, sosem voltak és nem is lesznek a Somlón, írja Balogh Zoltán somlói borosgazda. Ha nagyon dűlőket keresnénk a Somlón, akkor a hegy négy oldalában kell gondolkodni, a kulcs azonban sokkal inkább a balatoni régiós integráció.
Balogh Zoltán, a Somlói Apátsági Pince tulajdonos-borászának írása
*
Emlékszem, úgy öt-hat éve néztem, mint a kiszántott egér, amikor a Nagy-Somlói borvidék – agyrém ez a név is, de ez egy másik sztori – később csont nélkül kanonizált termékleírásának tervében olvastam a dőlők felsorolását.
Gyorsan fel is hívtam a hegybírót, hogy szívesen segítek, ha esetleg szükség van rá. Lepattintott. Aztán megpróbáltam beszélni pár befolyásosabb termelővel, de igazándiból ők is csak a vállukat vonogatták. A dűlőnevekre épülő márkaépítés akkor fontosabbnak tűnt. Egyszer összefutottam a FÖMI szakembereivel is, akik a termékleíráshoz a térképet csinálták és akik szakmailag jóváhagyták a dűlőneveket. Kérdeztem, hogy milyen források és milyen dokumentumok alapján jöttek ki ezek a nevek. Választ nem kaptam. Éreztem is a szakin, hogy kellemetlen nekik ez a téma. Gondolom, odatoltak nekik egy kész dűlőlistát meg egy térképet, ők meg ráleheltek a pecsétre és tolták is tovább az aktát.
Hiába mutogattam az 1856-os kataszteri térképet, amin a napnál is világosabban látszik, hogy a Somlón olyan dőlőnevek, amik a termékleírásban szerepelnek, sosem léteztek.
Merthogy a Somlón olyan földrajzilag egyértelműen lehatárolható dűlők, amelyek meghatároznák a rajtuk készült borok karakterét, bizony nincsenek, sosem voltak és nem is lesznek. A dűlő szó nálunk mást jelent, mint Tokajban, Mátrában vagy akár a Balaton-felvidéken. Nálunk a dűlők csak helymeghatározó értelemmel bírtak és bírnak: mint Margit utca dűlő. Rókabőrös szőlő néven például két dűlő is volt a Somlón. Mókás, de a régi térképen a dűlők jellemzően a hegy alatti laposban és a hegytetőn voltak, a legnagyobb presztízsű déli hegymájon például egyáltalán nem voltak dűlők.
A kérdésre, hogy miért is nincsenek dűlők a Somlón, a választ a hegy földtani térképére nézve azonnal meg is kapjuk. A hegy derekának nagy része teljesen homogén, bazalttörmelékes alaptalajon fekszik. Pár helyen, teljesen lehatárolhatatlanul vannak márgás, agyagos, lignites, dolomitos vagy éppen üledékes homok alapok. Ha mindenképpen az alaptalajra akarna valaki dűlőtérképet csinálni a Somlón, akkor több száz olyan vágóba futna bele, amiben két vagy akár háromféle alaptalaj van.
Ha nagyon dűlőket keresnénk a Somlón, akkor a hegy négy oldalában kell gondolkodni. A vásárhelyi, dobai, szőlősi és jenei, mint a déli, keleti, északi és nyugati oldalakat jelölték sok-sok évszázadon át. Korántsem meglepő módon a cirka fél évezredes berögződés még ma is él. Ha azt mondom, hogy mamám szőlője a jenei oldalon a Séd-forrás alatt van, akkor mindenki tudja, hogy miről beszélek. Ha azt mondom, hogy mi a vásárhelyi oldalon a dobai határban vagyunk, akkor is mindenki bólogat. Azt, hogy Gyűr- meg Kükép-dűlő szerintem még azok sem tudják, akiknek papíron ott van a szőlője.
Sajnos akkoriban, amikor ez a szedett-vedett termékleírás megszületett, tehetetlen voltam. A hegyközség megmámorosodott a menőn hangzó dűlőnevektől és gondolom, örültek, hogy ilyen szép nevekkel egy kicsit majd hasonlítani fogunk a híres és nagy borvidékekhez. Csak abban bízhattam, hogy ez az egész érdektelenségbe fog fulladni. Így is lett. A termékleírásban szentesített dűlős somlói borból talán mutatóban, ha pár tételt palackoztak az elmúlt öt év alatt. A Somlói borvidék legmeghatározóbb mondjuk tucat termelője egyáltalán nem használja a dűlőneveket.
Talán egyszer még annak is eljön az ideje, hogy a borvidék meghatározó és befolyásos bortermelői összenéznek és azt mondják, hogy hagyjuk ezt a termékleírást a fenébe és csináljunk egy egyszerűbbet. Mert az idő azt bizonyította, hogy a mostani sem a termelőknek, sem a fogyasztóknak nem jelent semmit.
Nekem a csopaki Kovács Tamás által tolt Balatonbor - hegybor - dűlős bor hármas a legszimpatikusabb. Vagyis el kell felejteni a zsebkendőnyi borvidékeket és a régiót meghatározó Balatonra építeni az alapot, ami felett a Balaton körüli hegyek borai állnának és legfelül pedig a dűlős borok. Ezek a dőlők a Somlón pedig a hegy négy oldalát jelentik. Nem fragmentálni kell a borvidéket semmilyen alappal nem rendelkező hülyeséggel, hanem észre kellene venni a közös nevezőt, a Balatont.
A kulcs a régiós integrációban van.