Szemek internete

„A közeljövő összes tárgya, amellyel interakciókat folytatunk, nemcsak a látás képességével rendelkezhet, de életminőségünkön is javíthat. Vizuális érzékelők és kamerák segítsége kell hozzá.

Személyiségi jogi szempontból sokat vitáznak rajta, de a szakértők egyetértenek, hogy tárgyak a beépített kicsi és még kisebb, nanokamerákkal valósidőben és minden szögből látnak majd. Használatuk társadalmi ellenállásba ütközhet, viszont a lakásunkban, munkahelyünkön fix helyeken rögzített okos kamerákkal összekapcsolt képtechnológia javít az egészségen, segít emlékezni, hírt ad szeretteinkről.

Ruháktól tükrökig, jégszekrénytől épületekig, sőt talán a fali festményig is a legváltozatosabb tárgyakba integrált mindent látó technológiát Szemek internetének (Internet of Eyes, IoEyes) nevezném. A dolgok internetéhez hasonló hálózat soha nem látott mértékű képi információ-gyűjtést és megosztást biztosítana.

A látás képessége csak a kezdete az összes üzleti szektorra, és végső soron az emberi fajra gyakorolt exponenciális hatású folyamatnak. Egyesek szerint kizárólag pozitívan befolyásolja a társadalmat, és a jövőtársadalom egyik kulcsa lesz. Különféle képi adattípusok (fotó, hőkép, CT, MRI, röntgen, ultrahang, fehér fény stb.) és a gépi látás és tanulás, az MI összekombinálása elképzelhetetlenül jó minőségű jeleket eredményez.

Gondoljunk bele, hogy napi rutinfeladatot végzünk, és közben pontosan látjuk, mi történik a testünkben.

A gépi látás segít az érzelemelemzésben, megmondja, hogy nyugtalanok, stresszesek vagy boldogok vagyunk. Az adott pillanat mellett trendeket is kiértékel.

A fizikai karakterjegyeken alapuló hitelesítő technikákkal dolgozó IoEyes biztonsági szempontból szintén fontos előrelépés, ráadásul a biometrikus adatokat ki is egészíti másokkal. Így tántoríthat el részeg embereket a vezetéstől, akadályozhatja meg, hogy tinilányunk ellenszenves barátja ne lépjen be a lakásba, amikor otthon tartózkodunk.

A példák az IoEyes üzleti és magánéleti hatásának csak a felszínét kapirgálják. Olyan szektorok is profitálhatnak belőle, mint a virtuális valóság, gyártás, e-kereskedelem, kibővített valóság, divat, könyvkiadás, gesztusfelismerés, robotikus képalkotás, pénzpiacok stb. Ma még fel sem fogjuk a lehetőségeket.

A kamerák már nemcsak az emlékezetnek dolgoznak, hanem magám és professzionális szinten is kellemesebbé, tartalmasabbá teszik az életünket.”