Mennyire szólnak a ma politikájáról a sci-fik diktatúrái?

„Tóth Csaba legismertebb példaként a francia forradalmat hozza elő, ahol a királyságot öt éven belül a jakobinus diktatúra váltotta fel. De az orosz kommunista forradalom sem a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését hozta el, hiszen a cári hatalmat megbuktatta ugyan, de aztán Lenin, majd Sztálin idején önmaga véres paródiájává, diktatúrává »fejlődött«.

Innen nézve érthető például Katniss őrlődése Az éhezők viadalában is, hiszen ő sem tudhatja előre, milyen rendszer váltja fel a zsarnoki uralmat. A Dűne-sorozat így a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve mondás tökéletes metaforája. Paul Atreides az első részben még tényleg azért küzd, hogy az elnyomó császári rendszert megdöntse, és leszámoljon a még zsarnokibb Harkonnen-házzal. Ezért hívja szövetségesül a hatalmat jelképező bolygó őslakosait, a fremeneket. Azzal azonban nem számolt, hogy minden jó szándék ellenére innen már nincs visszaút: a fremenek, mint a legnagyobb hatalmat jelentő fűszer birtokosai megrészegülnek a hatalomtól, és vallási alapon, egyfajta sci-fi dzsihádot indítanak.

Paul még nem, de unokája, II. Leto már a hatalomtól megrészegülve végleg felszámolja a korábbi kényes egyensúlyt az univerzumban. Azt a kényes egyensúlyt, amely Tóth szerint leginkább a középkori Német-római Birodalomnak megfeleltethető, ahol a császár hatalma inkább csak névleges volt, és a valódi erőt a választófejedelmek képviselték. A Birodalom korrupt volt és egyáltalán nem számított egységesnek, egyes részei akár háborúztak is egymással. Az Atreides-forradalom ezt a Birodalomhoz hasonlatos felállást változtatta meg.”