Iránytű a lopáshoz

„Párhuzamosan fut két botrány. Azaz semmi nem fut párhuzamosan, ha ugyanis csak a jobboldali orgánumokat olvassuk, nézzük, hallgatjuk, ott igazában csak Medgyessy Péter Alstom-ügye szerepel vezető helyen, az MNB és Matolcsy pénzszórása marginális hír. Azaz, ha csak kormánypárti médiából tájékozódik valaki, akkor a baloldal nemzetközi botrányáról kap információkat, pedig hát nagyságrendekkel többről van szó - ráadásul közpénzeket érintően - a jegybankelnök esetében. Az előbbinél parlamenti vizsgálóbizottság után kiált a Fidesz, az utóbbinál mindent rendben lévőnek talál. (...)

Ne foglalkozzunk most azzal, hogy lehetett-e az akció mögött korrupció, mindenesetre Medgyessy azt mondja, áll a parlamenti vizsgálóbizottság elé; derüljön ki az igazság. És bár a hazai parlamenti bizottsági vizsgálatok még soha nem derítettek ki semmiféle igazságot, higgyük el, ezúttal másként lesz. (Erős naivitás kell hozzá.) Félő, hogy ezen az úton semmit nem fogunk megtudni, persze, ha a hajdani kormányfő nem teljesen tisztázott módon jutott pénzhez, az derüljön ki és legyenek következményei. Van azonban a történetnek egy másik szála, ami mindannyiunk, tehát valamennyi állampolgár számára ijesztő. Mert míg a közpénz szórására vállalkozó Matolcsy esetében rejtve maradnak azok a magánszemélyek, akik az MNB alapítványain keresztül jutottak pénzhez, addig Medgyessynél a feleség neve és számlája, mi több az intimnek szánt kommentár (»Születésnapi ajándék«) is nyilvánosságra került, ki tudja milyen hírforrásból; az ügyészség, vagy a bank juttat ehhez az információhoz a kormánylapot. És ez ebben az ijesztő: a hatalom, ha érdekei úgy kívánják, átlép minden (jogi)normát. Kiteríti titkainkat, hogy kiteríthessen bennünket.”