Mária országa Máriát keres

„Mária akkor is magányos maradt, akkor is egyedül harcolt, ha sokan álltak mellé és mögé. Sokan meg sem értették, hogy értük is szól és tesz, úgy kellett elmagyarázni, hogy te, meg te is lehetsz beteg, ne akkor kezdj átkozódni, hanem most állj a jó ügy, és az ügy legharcosabb képviselője mellé, amíg nem érintettként kerülsz a zavarosba.

Most ezrek lájkolják a közzé tett írását, melyben kimondta: »Feladom«. Lájkolják, és sokan arra biztatják, hogy ne adja föl. Becsülendő hozzáállás, tisztességes is, azt is jól mutatja, hogy nagyra becsülik Máriát, mellette vannak, de úgy vélem, nem tudják, mibe hajszolják bele. Egy olyan országban kellene tovább vívnia csatáit, melyben milliárdokat szórnak szét, nyúlnak le, fordítanak fölösleges dolgokra, és magasról ejtenek arra, hogy te, a beteg, az ápolt, a kiszolgáltatottá lett ember milyen körülmények között heversz a kórházi ágyadon, milyen vécére ülsz rá, mit eszel, milyen műszerekkel vizsgálnak meg. Ezek ellen egy ember, egy ilyen fantasztikus ember kevés. Tömegeknek, az eddigieknél is nagyobb tömegeknek kellene megmozdulni ahhoz, hogy végre valahára történjen valami, és minden a helyére kerüljön. Ehhez képest sok a hallgatag, a sumák, meg a »nekem édes mindegy«, közömbös ember, és legfőképp túl sok még mindig, aki csak azt hallja és látja meg, hogy Magyarország jobban teljesít, meg hogy működnek a magyar reformok. Tessék meghallgatni és észrevenni, hányan haltak meg amiatt, hogy az egészségügy úgy áll, ahogy. A hozzátartozóiktól vajon ki kér bocsánatot? Vagy ez is olyan viccesnek tűnik?

Sajnálom, hogy Mária föladja, de megértem. Már csak azt nem tudom, hogy a sok őt biztató ember közül akad-e majd egy is, aki a helyébe áll? Egy, aki ugyanolyan tiszta lesz, mint amilyen ő volt, és amilyen most is. Egy, aki olyan hiteles lesz, mint Mária. Egy, aki hozzá hasonlóan nem pártérdekből, hanem emberiességből áll az ügy élére. Egy, aki képes lesz legalább ennyi ideig kitartani. Egy, aki tömegeket vonzz. És akad-e majd tömeg, nagyobb tömeg, mint amekkora ellen föl kell állnia, és meg kell magát mutatnia a következő választásokon? Lesznek-e, akik nemcsak megértik, de tovább is viszik a Mária által képviselteket? Akad-e még, aki fölveszi a fekete ruhát, és kimondja: ez így nem mehet tovább.

Mária »visszavonulásával« szegényebbek leszünk, erőtlenebbek és magányosabbak. Föladok egy »apróhirdetést«: Mária országa Máriát keres. Kalandorok kíméljenek!”