A megtérésem és az újjászületésem óta minden olyan dolgot, ami az életemben történik, igyekszem alárendelni ennek a legbelső magnak, Isten akaratának. Interjú.
„Volt filmes újságíró, jelenleg négykönyves szerző (egy filmes és három drogos témájú kötete jelent már meg), gyógyult drogos, ismeretterjesztő előadó – melyik a pontos meghatározás?
A fentiek mindegyike igaz. Az identitásom része, hogy író vagyok, hogy felépülőben lévő függő vagyok, a legfontosabb és legalapvetőbb azonban az, hogy megszabadult és újjászületett keresztény, Istennel kapcsolatban lévő ember vagyok. A lényem legbelsőbb burka, az identitásom alapja ez, utána jön a következő réteg, ami a függőséggel kapcsolatos, és végül az, amit csinálok az elmúlt években: az írás és az úgynevezett ismeretterjesztő beszélgetések, párbeszédek olyan emberekkel, akiket érdekel ez a téma – főleg diákokkal, de jártam börtönökben, fesztiválokon, olyan helyeken is, ahol alaphelyzetben nem túl nyitottak erre. Számomra a mindennapi tevékenységek, az írás, a beszélgetések, a drogprevenció missziós indíttatásúak: a megtérésem és az újjászületésem óta minden olyan dolgot, ami az életemben történik, igyekszem alárendelni ennek a legbelső magnak, Isten akaratának.
Azaz azért írsz, mert hitre jutottál?
Az írásra adományként tekintek: az a tehetségem, hogy ki tudom fejezni magam szövegekben, mások számára élvezetesen. Mivel minden tehetséget Istentől kap az ember, az én felelősségem, hogy használni is kell. A felelősségemben benne van, hogy próbálom kamatoztatni a tudásomat. Azonban míg az általam ismert világ- vagy kortárs magyar irodalomban alapvetően az alkotót istenítik mint teremtőt, létrehozót, addig nálam – nyilvánvalóan az értékrendem miatt – nem én vagyok a központban, hanem Isten. Még akkor is, ha egyes írásaimban egyszer sem fordul elő Isten vagy Jézus Krisztus neve. Az írást szolgálatnak élem meg – hogy ez milyen szövegekben, milyen könyvekben csapódik le, az más kérdés. Igyekszem minél szélesebb réteget megszólítani. A kábítószeres téma sokakat érdekel, így ezen keresztül be lehet vonni az olvasókat. Az írás számomra nagyon sok rétegben hasznos. Van benne öröm is, személyiségfejlesztés is, önismeretre is vezet, hasznosnak is érzem magam tőle, célt és értelmet is ad az életemnek. Minden könyvem újabb kísérlet, nem befejezett folyamat, mint ahogy az íráshoz való viszonyom sem az. Ugyanis az írás nemcsak pozitív érzéseket kelt, hanem időnként teherként, akár keresztként is tekintek rá.
Íróként a drogprevenció vagy a keresztény missziói munka az elsődleges motivációd?
Az írásaimnak nem feltétlenül az a céljuk, hogy valamiféle népnevelő irodalomként távol tartsák az olvasókat a kábítószerezéstől – persze nyilvánvalóan van ilyen áttételes hatásuk is. Az én célom, hogy olyan helyzeteket, sorsokat mutassak be, olyan szövegeket alkossak, amelyektől az olvasó élete gazdagodik. Bennem nincs arra indíttatás, hogy bármifajta üzenetet leerőltessek az olvasó torkán, vagy legalábbis nem szeretném ezt tenni.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A várakozásokat is felülmúlva, összesen több mint ezer pályázat érkezett a Libri Talent második évadára és a Libri Talent Mini meseíró pályázatára.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az amerikai elnök történelmi döntést hozott a Fehér Házban, ami alapjaiban írhatja át a drog elleni harcot. A rendelet szerint az anyag, ami százezrek életét követelte, már nem a bűnüldözés, hanem a nemzetbiztonság kategóriájába esik.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
A miniszterelnök szerint nem létezik arra épelméjű magyarázat, hogy miért tanácskoznak hajnalban, azontúl, hogy „be akarják őket darálni”.
A parlamenti képviselő Telegramon írta meg a pletykát.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
