„Az olaszrizling gyakorlatilag teljes választéka jelen volt. Volt itt virágos, gyümölcsös, ásványos, hordós érlelés jeleit kevésbé vagy jobban mutató, könnyedebb, erőteljesebb, egy nyári reduktív, néhány nagy testű tétel is. A borok finomak voltak, jól ihatóak. Akadtak rendhagyó kísérletek eredményei, volt mindennapok bora, volt néhány alkalmi tétel is.
Ami még fontosabb, hogy a kb. 30-35 bor után sem lett unalmas a kóstoló, még mindig volt valami más. Csak a varázslat maradt el. Bár az is lehet, hogy tényleg nincs az olaszrizlingek esetében olyan varázslat, amit egy rajnaitól, chardonnaytól vagy a furminttól kaphatunk? Akkor sincs semmi baj, csak bennem volt a hiba, mert még mindig nagyobbat várok mint, amit az olaszrizling tud.
Mert az olaszrizling jó, az olaszrizling finom, az olaszrizling változatos, csak nem fogja soha megmászni a legmagasabb csúcsot.”