„A fogyasztói oldalról nézve az is csalódásra adhat okot, hogy az országosra meghirdetett programsorozatra várva, szívesen Tokajra hangolódna, ám nem történik semmi az ügyben, a honlap erre szentelt felülete üres marad. Olyannyira, hogy mára el is tűnik onnan, hogy valaha voltak ilyen próbálkozások. Hiába a Március, Tokajnak nem sikerült egybeforrnia ezzel a hónappal. Még véletlenül sem az összehasonlítás szándékával, de a Február mára tényleg elérte, hogy a furminttal kapcsolódjon össze, nyakra-főre isszuk ilyenkor a furmintot, és milyen jól tesszük!
A Winelovers borteszt rendezvénnyel párhuzamosan folyó vakkóstolóján is csupán 37 tételt sikerült felvonultatni ebben az évben. Ami elég karcsú szám ahhoz is, hogy hiteles képet adjunk, különösen, hogy ezeket a borokat már a Vinoport szinte mind bemutatta korábban a Borbár rovatában, és újdonságot nem igazán hozott ezzel. De a szám karcsú ahhoz képest is, hogy a tavalyi évben – akkor még Tokaj Grand kapcsán – mennyi bor sorakozott fel a vakteszten. A számra persze csak következtetni tudok a tavalyi cikk alapján, ahol nagyobb számban osztogatták a legjobbaknak járó díjakat, és még az édes boroknak is sikerült bekerülnie a szórásba. Amivel hitelesebb kép mutatható meg Tokajról. Sejthető, hogy ez annak a következménye, hogy többen is elálltak a rendezvénytől.
Méltatlan ez a helyzet, és érthető, hogy kiállítók, borászok és fogyasztók pártolnak el egy olyan rendezvénytől, aminél a példát nem statuáló vezetői gondolkodásmóddal nem tudnak együtt épülni. Abor tevékeny szeretete köt össze valamennyiünket, és ebben a formában nem lehet sorsközösséget vállalni olyan rendezvényekkel, ahol elveszik a vélemény kinyilvánításának jogát a borsajtó más meghatározó szereplőitől, bomlasztva ezzel más közösséget is (Tokaji Borlovagrend).
Egyik ember mit sem ér a másik nélkül, főleg, ha a szebb cél elvileg közös (feltelezve itt, hogy túlmutat a pénzügyi érdekeken). Mindenkinek joga van rossz döntéseket hozni ingerültségből, de emberi nagyság elismerni a hibákat és bocsánatot kérni.”