A népmesék alapigazságokat fogalmaznak meg. Segítenek értelmezni a világot, alapvető emberi élethelyzetekre nyújtanak útmutatást.
„A mesén keresztül birtokba lehet venni a világot
A népmesék alapigazságokat fogalmaznak meg. Segítenek értelmezni a világot, alapvető emberi élethelyzetekre nyújtanak útmutatást. »Miért vagyok a világon? Mi az élet és mi a halál? Hogyan lehetek boldog? Mi közöm van a körülöttem élőkhöz? Mi közöm van az éghez és az Égiekhez?«
Egy nép mesetárából az idők során számos történet lemorzsolódik, helyükre új elemek lépnek. A kultúra folyamatos változásnak van kitéve – formálja a történelmi idő, az emberek folyamatos tapasztalatai és alakuló világnézete. A történetet aktuális mesélője hozza világra és aktuális közönségének figyelme teszi élővé. Mindig ‘akkor és ott’, adott időben és térben hat. Amikor egy népmese generációkon keresztül formálódva ölt formát, az általánosan érvényes tanítások, az esszencia marad fenn. A népmese attól válik magyarrá, hogy része a hagyományunknak – függetlenül attól, hogy magyarul mondták először vagy átvettük valamelyik szomszédunktól.
A népmesék szellemi éléstárak. Itt raktározták el őseink, ami fontos volt számukra, és innen vesszük, ki, amire szükségünk van. Összekapcsolják a jelen emberét a régiek tapasztalatával, értékeivel. Nemzedékek által kimunkált világnézetet fogalmaznak meg: az évezredeken szájhagyomány útján terjedő történetek rögzítik a közösség értékrendszerét, viselkedési normáit és erkölcsi szabályait. »A meséken keresztül birtokba lehet venni a világot« – foglalja össze Boldizsár Ildikó Meseterápia című könyvében, melyre a népmesék elemzése során támaszkodtunk.
Az elveszettnek hitt pozitív kód
Két sajátosság különbözteti meg a magyar népmeséket más népek történeteitől. Egyrészt, meséink csodavilágát a »fantázia logikája« jellemzi. A magyar népmesékben megmutatkozó fantáziavilág meglehetősen logikus és racionális: a csodás elemek sosem szakadnak el teljesen a valóságtól, valamely elemükben mindig visszaköszön a realitás. Meséink a fantasztikus és a realisztikus elemek harmonikus egyensúlyára építkeznek.
A csodák a létezés egy lehetséges irányaként jelennek meg a magyar népmesékben. Nyitott ajtókként, melyek arra várnak, hogy belépjünk rajtuk. A mesebeli csodás elemek a világot határtalan lehetőségek tárházaként ábrázolják – több rejlik benne, mint amit a szemünk lát, és amit képzeletünk felfogni képes.
Másrészt, a magyar népmesék szövetében olyan kódrendszer rejlik, amely az élet teljességéhez kapcsol minket. Tartalmukat és nyelvezetüket tekintve egyaránt alkalmasak az olyan negatív kódok felülírására, mint amilyen a feladás, a lemondás, az öngyilkosság megoldási technikaként való értelmezése. Népmeséink a közösség által alkotott és karbantartott sikerreceptek. Dalaink sírnak, költőink vívódnak, meséinkben pedig a kitartó hős elnyeri méltó jutalmát.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
December 6-a körül még midig nagy kérdés, hogy ki áll nyerésre: a szegényeket és gyermekeket gyámolító püspök vagy a mitikus lény, akit megannyi névvel illetnek a világ különböző országaiban.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
