Álljon le az élet Magyarországon egy órára! – Beszéd 2016. március 15-én

„Irdatlan méretű sokaság ez!

Itt van velünk lélekben a társadalom 75%-a!

Itt van velünk lélekben a FIDESZ-szavazók 67%-a!

Itt van 950 intézmény, 35.000 támogató magánszemély, 70 támogató szervezet.

Itt van mellettem: Kata és Olivér.

Megígértem. Itt vagyok.

Itt van a hatalom épülete, és itt van a nép.

Itt van bennünk a félelem, a megalázottság, a nyomorúság és a szégyen érzése, és itt van az

intézmény, amely ahelyett, hogy segítene, megoszt és uszít bennünket: embert az ember ellen.

Itt van előttünk a lehetőség, hogy generációk óta cipelt nehéz terhünket, mint egy zsákot, letegyük:

MOST VAGY SOHA!

Itt van nyelvünkön a mondat, amelyet már nem félünk kimondani:

NINCSEN HATALMATOK FELETTÜNK!

»Jól figyeljetek, mert csak egyszer fogom elmondani!«

Amíg Katát, Olivért, engem vagy bárkit közületek megalázhatnak, megfenyegethetnek vagy kirúghatnak, addig nem lehet szó egyenlő felek közötti megegyezésről. Amíg nem nyerjük vissza a méltóságunkat, addig nincs miről beszélni.

Amennyiben a Kormány képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök, és az Állam képviseletében Áder János köztársasági elnök 2016. március 23-ig, azaz 8 napon belül nem kérnek bocsánatot az elmúlt hat esztendőben megfélemlített, megalázott emberektől, azoktól, akik Magyarország jövőjéért vagy a saját jogaikért emeltek szót, akkor 2016. március 30-ra egy órás országos munkabeszüntetésre szólítjuk fel a 70 támogató szervezetet, a 950 intézményt, a 35.000 támogató magánszemélyt, valamint a FIDESZ-szavazók 67%-át, a társadalom 75 %-át. Sőt! Mindenkit, akit érdekel gyermekeink jövőjének az ügye.

Egyetértetek?

Mi is merünk ám nagyot álmodni!

Követeljük, hogy a kormány 2016. március 23-ig cserélje le a billegő, törött lábú kerekasztalát megbízható tárgyalóasztalra!

Követeljük, hogy a valódi társadalmi párbeszéd érdekében tárgyalóképes kormánytagok üljenek le tárgyalni a sajtó nyilvánossága előtt a Civil Közoktatási Platformmal a 12 pont haladéktalan végrehajtásáról! Mondom: tárgyalóképes. Balog Zoltán miniszter úr, és Palkovics László államtitkár úr lejáratták magukat. Sem emberi, sem szakmai hozzáállásuk nem teszi őket alkalmassá arra, hogy az állam érdekeit egy ilyen tárgyalássorozatban képviseljék. Most hozzáértő és humánus emberekre van szükségünk, és mindemellett olyanokra, akik a valódi döntéseket hozzák!

Tehát: ha 2016. március 23. éjfélig nem kérnek bocsánatot és nem ülnek tárgyalóasztalhoz a komolyan vehető tárgyalópartnerek, akkor sztrájkolni fogunk.

A helyzet azonban az, Barátaim, hogy Magyarországon nem lehet sztrájkolni. A jelenlegi hatalom úgy változtatta meg a jogszabályokat, köztük a sztrájktörvényt is, hogy a Kormánnyal csak egyetérteni szabad! Ha pedig egyetértünk, miért is sztrájkolnánk?

A demokrácia megcsúfolása mindez!

A szakszervezetek ignorálása, a képviselt munkavállalók megalázása érhető tetten ebben is.

2016. március 30-án pedig csak úgy sztrájkolhatunk, ha közben polgári engedetlenséget követünk el. Alkotmányos jogunk megvédeni magunkat, és kinyilvánítani azt, amiben hiszünk. Ezzel a jogunkkal azonban ma csak úgy élhetünk, ha közben megsértjük a törvényt. De kérdezem én: milyen törvény az, ami a hatalmat védi a polgárokkal, a munkavállalókkal szemben? Mi a jogunkért harcolunk, ha kell akár a rossz törvény ellenében is.

Nincs több lehetőségünk! Mi nem kérünk, hanem követelünk!

MOST VAGY SOHA!

Történelmi pillanatokat élünk, és nem mondhatjuk a gyermekeinknek, hogy előttünk állt a lehetőség, hogy tegyünk a jövőjükért, Magyarország jövőjéért, mi pedig nem éltünk vele!

Abban az esetben, ha 2016. március 23. éjfélig nem kapunk választ, akkor 2016. március 30-án a Tanítanék Mozgalom tanárai egy órára felfüggesztik a tanítást, és kimennek az iskolaépület elé. A csatlakozó iskoláknak, intézményvezetőknek, tanároknak, iskolai dolgozóknak és szülőknek előre is köszönjük a bátorságot.

Továbbá: kérünk mindenkit, de legalább a társadalom 75 %-át, hogy jöjjenek ők is az iskolák elé!

Álljon le az élet Magyarországon egy órára!

Ami pedig 30-án egy óra, az egy héttel később lehet, hogy már kettő! Aztán három, és így tovább.

Addig, amíg meg nem érti ez a Kormány, hogy egy országgal szembe nem mehet. Magyarország áll a Parlamenttel szemben, uraim! Még nem késő felfogni ennek a pillanatnak a súlyát!

Az én bátorságom a Ti bátorságotok is.

• Ha ma nem vagyunk erősek mi mindannyian (munkavállalók, civilek, magánemberek),
• ha nem járunk elől jó példával,
• ha nem nézünk félelem nélkül a hatalom szemébe, és nem fogunk össze egymással pártállástól függetlenül,

akkor holnap már nem lesz miről beszélnünk.

Mert megszűnik.

Mert elnéptelenedik az ország.

Ne vigyétek el Magyarországról a gyerekeiteket!

Inkább harcoljunk együtt egy jobb oktatásért, Magyarország és a gyermekeink jövőjéért!

Legyünk hazafiak!

Egyetértetek?”