A robotika öt kihívása

„Annak ellenére, hogy az ember nélküli járművek sok fejfájást okoznak a kormányzati szabályozóknak, az infrastruktúra megfigyelésében, határellenőrzésnél és bombák hatástalanításánál, ezek a rendszerek sokkal hatékonyabbak lehetnek az embernél. Széleskörű elfogadásukhoz viszont meg kell oldani több technológiai kihívást, legyen szó drónokról, humanoid robotokról vagy exoskeletonokról. Az alábbi ötről vitáznak leggyakrabban.

Közlekedés-kezelés. A NASA ember nélküli légi járműrendszert (UAV), amellyel kényes helyszínektől, például a Fehér Háztól és repterektől tartanák távol a drónokat. A rendszer az úgynevezett geofencingen alapul – GPS-re támaszkodó mobilos program megjelöl, majd virtuális kerítéssel körbevesz egy földrajzi területet. Az alacsonyan szálló repülőket figyelő jelenlegi radaros légi irányítórendszerek kapacitása már nem bővíthető, és az UAV-kat sem praktikus követő chippel felszerelni. A NASA ezért próbálkozik műholdas és mobil 4G és 5G hálózatokon alapuló rendszert építeni gépek megfigyelésére. A drónok internet kapcsolattal rendelkeznének, időjárásról, közlekedésről és tiltott zónákról tölthetnének le adatokat. Hasonló kihívások várnak az önvezető autókra is, amelyeket más eszközökkel és az emberrel is egyetlen útrendszer-ökoszisztémába kell integrálni.

Biztonság. Katonai UAV-k videóit hekkelték már meg, és megbuherált autót is küldött már árokba információbiztonsági kutatócsoport. Kötelező megerősíteni a robotok és a kommunikációs protokollok biztonságát.

Mesterséges intelligencia. Autonóm eszközök érzékelő, következtető, kontroll és kommunikációs készségeinek feljavításához az általuk összegyűjtött csomó gyengeminőségű információból ki kell szűrni a tényleg fontos jeleket, ami MI nélkül nem megy. A feladatszintű autonómiához is több kell utasítások lépésről lépésre történő végrehajtásánál.

Ügyesség. Az MI és a gépészet fejlődésének következtében sok robot képes alapszintű helyváltoztatásra. Mielőtt azonban emberek számára fenntartott környezetben dolgoznának, alapvető emberi feladatok kivitelezésére kellene programozni őket. Például katasztrófa sújtotta területen történő keresésre és mentésre, kilincs és dugóhúzók használatára gondolok.

Energia. Sok robotikus eszköz működik elemmel, tápegységről. Az elemek élettartalma korlátozza az UAV-k, humanoid robotok és exoskeletonok műveleteinek meghosszabbítását.”