„Annak ellenére, hogy az ember nélküli járművek sok fejfájást okoznak a kormányzati szabályozóknak, az infrastruktúra megfigyelésében, határellenőrzésnél és bombák hatástalanításánál, ezek a rendszerek sokkal hatékonyabbak lehetnek az embernél. Széleskörű elfogadásukhoz viszont meg kell oldani több technológiai kihívást, legyen szó drónokról, humanoid robotokról vagy exoskeletonokról. Az alábbi ötről vitáznak leggyakrabban.
Közlekedés-kezelés. A NASA ember nélküli légi járműrendszert (UAV), amellyel kényes helyszínektől, például a Fehér Háztól és repterektől tartanák távol a drónokat. A rendszer az úgynevezett geofencingen alapul – GPS-re támaszkodó mobilos program megjelöl, majd virtuális kerítéssel körbevesz egy földrajzi területet. Az alacsonyan szálló repülőket figyelő jelenlegi radaros légi irányítórendszerek kapacitása már nem bővíthető, és az UAV-kat sem praktikus követő chippel felszerelni. A NASA ezért próbálkozik műholdas és mobil 4G és 5G hálózatokon alapuló rendszert építeni gépek megfigyelésére. A drónok internet kapcsolattal rendelkeznének, időjárásról, közlekedésről és tiltott zónákról tölthetnének le adatokat. Hasonló kihívások várnak az önvezető autókra is, amelyeket más eszközökkel és az emberrel is egyetlen útrendszer-ökoszisztémába kell integrálni.