1996 óta szabad az autonómia, de mintha senki se tudna róla

„Bizarr, nem? Nem is tudom hány éve, évtizede vagyunk tanúi ennek a cirkusznak a romániai magyar közösség bizonyos autonómiaformáinak szükségességéről, illetve törvénysértő jellegéről – miközben a terep jogi szemszögből nézve már régen elő van készítve. Vajon mit tettek mindezen évek alatt nemcsak a román hivatalosságok, hanem főleg az RMDSZ, az MPP, az EMNP politikusai? Közülük vajon hányan olvasták, értették meg részleteiben, vésték az eszükbe és terjesztették nyilvánosan ezeket a jogszabályi rendelkezéseket? Azt hiszem, SENKI, mert különben nem tudok magyarázatot találni arra, ami itt történik! Vagyis 20 éve létezik JOGI ALAP a (kezdeti fázisú) autonómiára –

mi pedig a szót csépeljük, nevezetesen évszázados csatákat vívunk a retorikai fronton és nem kevesen, VIRTUÁLISAN, egymást fejét verik be az online médiában egy régen eldöntött, megoldott és jogi szempontból kipipált ügy miatt. Sírjunk, vagy nevessünk? De valójában örvendek – elmondhatatlanul nagyon! Oly sokan vergődtünk, dühöngtünk és pazaroltunk el annyi időt egy olyan kérdés miatt – mely 1996 óta kvázi NEM LÉTEZIK!

Miféle autonómiáról lenne szó a szerződések szerint? Egyértelműen KULTURÁLIS AUTONÓMIÁRÓL – vagyis arról, hogy önálló döntéseket lehet hozni a kultúra, az oktatás és az anyanyelvhasználat területén. Annak ellenére, hogy a román állam nem érzi kötelezőnek magára nézve, hogy a Szerződés és a 1201-es Ajánlás alapján etnikai alapú területi autonómiát adjon, a kulturális autonómia és egy sor nagylelkű nyelvi jog nagyrészt biztosítaná az itteni magyarok számbeli stabilitásának biztosítását, akiknek száma jelenleg kétszer gyorsabban csökken, mint a románoké.”