Hogy mi az ördög közmondásos nagy csele? Hogy elhiteti, hogy nincs!
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Egymásra épülő rendszerben, a munkavállalókra épített vállalkozással egyszerre biztosít remek állást a dolgozóknak, profitot a részvényeseknek és olcsó terméket a fogyasztóknak. A modell létezik.
„A bérminimum vitában az általános közgazdaságtudományi alapvetés, hogy a magasabb bérek kényszerű leépítésekkel fognak járni, és a legvédtelenebb munkaerő (alacsonyan képzett, fiatal, nő, etnikai kisebbség stb) fog kiárazódni a munkaerő piacról. A makroökonómiai vita vég nélkül folytatódik a pro és kontra példák összevetésével. Azonban nagyon kevesen vizsgálják meg a kérdést a nagyvállalatokon belül. Valóban csak létminimum alatti fizetésekkel tud nyereségesen üzemelni egy árversenyben érdekelt nagyvállalat? Vagy nyugodtan megkövetelhetik a szakszervezetek a tisztességes béreket, mert egy vállalatnak valójában mindig sokkal több mozgástere van, mint a leépítés, amit sok esetben igazából nem engedhet meg magának?
A kérdés a TESCO szakszervezeti bérharca kapcsán Magyarországon is aktuális, és Zeynep Ton válasza az: meg lehet fizetni a dolgozókat nyereségesen és alacsony fogyasztói árakkal. A könyv tételesen cáfolja a Walmart és Tesco típusú foglalkoztatók utolsó érveit is, amikor azok a szakszervezetekkel szemben a munkavállalók kizsákmányolásának szükségszerűsége mellett kardoskodnak.
Zeynep Ton, az MIT Sloan School of Management (korábban a Harvard Business School) tanára éveken át kutatta a munkavállalók kárára, valamint a munkavállalók bevonásával elérhető nyereséges stratégiákat. Főleg a Tesco típusú élelmiszerkereskedő gigavállalatokra koncentrált, ahol talán a legkeményebb az árverseny, hiszen sokan vannak a piacon, és nem különleges árut árulnak.
Ezek azok a vállalatok -Walmart vs Mercadona, QuickTrip, Trader Joe's, Costco- amelyek mindent elkövetnek azért, hogy megspóroljanak pár centet itt, nyerjenek pár másodpercet ott, hogy versenyben tudjanak maradni. A könyvében tárgyalt negatív példák a munkavállalókon sprórolnak, míg a modell kiskereskedések a munkavállalók megfizetésével, bónuszokkal és kiváló munkakörülményekkel együtt érik el a költségmegtakarítást más területeken. Zeynep Ton az operatív management kutatója, és pennyről pennyre végigkövette, hogy a minta-nagyvállalatok hogyan lesznek egyben minta-foglalkoztatók is.”