Itt az új felmérés – ha ez igaz, akkor komoly változás állhat be a Felvidéken
Márpedig igaz. Kihívás, megoldandó feladat azonban még bőven van.
A mai munkavállalóknál már nem az a lexikális tudás a legfontosabb, amit bemagolt, inkább az a képesség számít, hogy tudja, mit hol keressen, és a talált adatokat hogyan tudja a leghatékonyabban felhasználni, alkalmazni.
„Többek között épp a digitalizáció következményeképpen megváltozott a társadalom és az a gazdaság, amire az iskolának fel kell készítenie a fiatalokat. Olyan szintű átalakulás ment végbe a mindennapjainkban és a munkahelyeken egyaránt, ami egyelőre semmilyen szinten nem tükröződik az oktatási rendszerben. A mai munkavállalóknál már nem az a lexikális tudás a legfontosabb, amit bemagolt, inkább az a képesség számít, hogy tudja, mit hol keressen, és a talált adatokat hogyan tudja a leghatékonyabban felhasználni, alkalmazni. Tehát fals az a tiltakozás az oktatás oldaláról, hogy a reformok hatására már nem is kell »tudnia« a gyerekeknek: dehogynem kell, az alapok ugyanúgy fontosak, az olvasás, írás, számolás ugyanannyira a jelenkori képességek alapja is. Emellett új alappá vált az algoritmizálás képessége: a fiataloknak mintázatokat kell tudniuk felismerni, valamint felfogni és felépíteni olyan utakat, amin eljutnak egy probléma megoldásáig.
Ma az már nem jó tudás, amit bemagolunk, és »birtokoljuk«, az pedig még rosszabb megközelítés, hogy ennek hatékonyságát úgy multiplikáljuk, ha minél többen birtokolják ugyanezt a tudást. Sokszor ugyanis egy adott szakmában egymás után olyan problémákkal találkozik az ember, amiket más és más tudáskészlet birtokában tud csak megoldani.
Ábrázoljuk mindezt egy elsőre megdöbbentően hangzó állítással! Ma a közoktatásban minden általános és középiskolai tanuló fiatalabb, mint a Google. Ők már egy olyan világba születtek bele, amelyben egyértelmű volt az információk hozzáférhetősége, folyamatos kereshetősége, ezért számukra teljesen elképzelhetetlen egy olyan rendszer, amibe az iskola próbálja őket belekényszeríteni: a bárhol elérhető adatokat nekik még mindig szóról szóra meg kell tanulniuk. Számukra minden reggel egy újabb időutazás, amikor a születésük előtti világba kell visszatérniük, amikor egy olyan világra készíti fel őket az iskola, amilyen már nem is létezik. Egy atomkatasztrófa, vagy egy zombiapokalipszis utáni helyzetben talán többet jelenthet, ha valakinek tele van a feje adatokkal, de az internettel, okos eszközökkel telezsúfolt valós világunkban ettől csak reakcióképtelen, »fejnehéz« fiatalok fognak tanácstalanul állni az első munkahely megszerzésekor.”