A piaci verseny diktálta a szabályokat már akkoriban is: a fazekasok igyekeztek egymást felülmúlni azzal, hogy ki tud több, jobb, szebb edényt készíteni. A stílusok voltaképpen városrészek szerint tagolódtak: így létrejött a csúcsi, a tabáni és az újvárosi irányzat. Interjú.
„Köztudottan messzeföldön híres a hódmezővásárhelyi fazekasok portékája. Mikorra tehető e tevékenység kialakulása?
A vásárhelyi fazekasság története mától mintegy 9000 évre nyúlik vissza. Ezen a vidéken, már időszámításunk előtt 7000 évvel, korongon készítettek edényeket. Ezt bizonyítja az az egy-két szép tárgy, ami ekkorról reánk maradt. Szakmánk a fénykorát – jóval később – az 1700-as és 1800-as években élte, mert a paraszti gazdaságok ekkor indultak fejlődésnek: a faedényeket a cserépből készült edények váltották föl. Ebben volt pótolhatatlan a fazekasság szerepe. Olyannyira, hogy a XIX. században 400-450 fazekas is dolgozott egyszerre Vásárhelyen. De valójában nem ennyien voltak, mert apáról-fiúra szállt ez a foglakozás, tehát több ezren is ezzel foglalkozhattak: a fazekasnak is sok gyereke volt, gyakran még a feleségeik szintén besegítettek a fazekasok munkájába. Ilyen, hogy ennyi fazekas egyetlen településen meg tudjon élni, sehol máshol nem volt. Mindez pedig azt eredményezte, hogy három stílus is létrejött – ilyen sincsen máshol a Földön!
Miért e dél-alföldi város lett Magyarország fazekas-központja?
Azért, mert az itt található agyag kimagaslóan jó minőségű volt: a Kárpát-medencében ennél jobb minőségű agyag nem létezett! Minden szakma oda telepszik le, ahol jó alapanyagot találnak a szakemberek. Nem volt ez másként a vásárhelyi fazekasokkal sem. A helybéli agyag, úgy mondtuk, hogy »kövér«, azaz zsíros, vagyis könnyen formálható. Ha kiégették, a vastartalma miatt nagyon keménnyé, tartóssá vált. Egyedüli hibájaként azt tudnám megemlíteni, hogy nem volt tűzálló ez az agyag, de ezt is megoldották az itteni mesterek: hozattak tűzálló agyagot, és abból készítették el az edényeket.
Három eltérő stílusirányzat alakult ki Hódmezővásárhelyen. Mi volt az elkülönülés oka?
A piaci verseny diktálta a szabályokat már akkoriban is: a fazekasok igyekeztek egymást felülmúlni azzal, hogy ki tud több, jobb, szebb edényt készíteni. A stílusok voltaképpen városrészek szerint tagolódtak: így létrejött a csúcsi, a tabáni és az újvárosi irányzat.(...)
Hogyan emlékszik vissza eddigi fazekaséveire?
Én 14 éves koromban kezdtem dolgozni a Majolikagyárba. Bár fogalmam sem volt, hova kerülök, engedelmeskedtem édesapám kérésének. Ebben a szakmában hosszú ideig nincs sikerélménye a gyereknek. Szerencsésnek érzem magam, mert nagyon jó mestereim voltak, akik – kollégáimmal egyetemben – mindig azon voltak, hogy segítsenek, ha megakadtam. Így számomra nem váratott magára túl sokáig az első sikerélmény. A gyárban 1986-ig dolgoztam, miután eldöntöttem, hogy a tömegtermelésből kiszállok. Budapesten találkoztam Bod Éva Munkácsy-díjas művész-asszonnyal, akivel egyedi darabokat, alkotásokat készítettünk. Öt évig dolgoztam nála. Utána úgy döntöttem, hogy magam kezdek dolgozni. Hazatértem Hódmezővásárhelyre, akkor már ki tudtam alakítani itthon magamnak egy kis műhelyt, s '89 óta, mint önálló kisiparos dolgozom. Amíg a környékbeli, szegedi, butikrendszer működött, azt láttam el, ám miután az megszűnt, úgy adódott, hogy a családi házam egy részében rendeztem be bemutatótermet. Elkezdtem felkutatni, utánajárni a vásárhelyi kerámiáknak és azokat bemutatni. Ez a kiállítótér 2001-től kezdve, azaz már több, mint 15 éve működik.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
December 6-a körül még midig nagy kérdés, hogy ki áll nyerésre: a szegényeket és gyermekeket gyámolító püspök vagy a mitikus lény, akit megannyi névvel illetnek a világ különböző országaiban.
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Az újságíró arról is beszélt, azért nem fejezte be a melegekről szóló könyvét, mert felmerült benne, hogy egy bizonyos kör „elteheti láb alól”.
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Az elnyert összeget felújításra, például tetőfelújításra, külső festésre, illetve a kiírás szerinti munkálatok elvégzésére költhetik el a családok.
