„Új digitális gazdaságunkra sok nevet összedobtak már. Gig gazdaság. Igény szerinti gazdaság. Megosztás gazdaság. Hálózatos gazdaság. Peer-to-peer gazdaság.
Igazából egyik sem passzol rá. Talán egyszerűen csak Uber-gazdaságnak kellene hívni. A befolyásos amerikai munkagazdasági szakértők, Lawrence Katz és Alan Krueger hamarosan megjelenő kutatása szerint végülis az Uber egymaga érte el, hogy a gig gazdaság fele-kétharmada működik.
Egy előzetesben olvashatjuk, hogy az Uber „a gig jellegű munkák elsődleges forrása.” A Google Trendek idézett adatai alapján az Uberre kétszer annyian keresnek rá, mint az összes többi érintett vállalatra együtt (Lyft, TaskRabbit, Handy, Instacart stb.).
Masszívnak tűnhet, de nem árt tudni, hogy Katz és Krueger becslése szerint ezek az új online dolgozók mindössze 0,5 százaléka az Egyesült Államok teljes munkaerejének. A szám nagyjából megegyezik korábbi felmérésekkel. Egy 2015-ös McKinsey anyagban 1 százaléknál kevesebbről, egy JPMorgan Chase tanulmányban 0,4 százalékról olvashatunk.
Az adatok az Uber és hasonló szolgáltatások relatíve kicsi, bár növekvő munkaerőpiaci hatását mutatják. Bár ezek még csak kezdeti próbálkozások a gazdaság utóbbi időben keményen hájpolt szegmensének a számszerűsítésére.
Az adatok nagyon fontosak lesznek a döntéshozók számára, akiket mindinkább a törvények és a szabályozás az új szolgáltatások számára kedvező megváltoztatásáról próbálnak meggyőzni. Tavaly 22 államban fogadtak el az őket védő, törvényességüket elismerő javaslatokat. A hullám Washingtont is elérte. Politikusok töprengenek az elavult munkapolitika átpofozásán, hogy a gig-jellegű új munkákat is elfogadják. Az új kutatásra alapozva, ez annyit jelenthet, hogy elfogadják az Ubert.”
A publicista és újságíró a Mandinernek többek között kifejtette véleményét Magyar Péterék vagdalkozásairól, a Tisza Párt adatszivárogtatási botrányáról, valamint arról is beszélt, milyen kampányra számít, és hogyan tudja majd a jobboldal eredményesen felvenni a kesztyűt a következő hónapokban.
Az EU környezetvédelmi biztosa szerint a per- és polifluoralkil vegyületek (PFAS) komoly egészségügyi veszélyei miatt jövőre részlegesen betilthatják ezeket egyes fogyasztási cikkekben. Miért veszélyesek ezek? Brüsszel megint túlszabályoz?
A Közel-Kelet lángol, de Tiszáéknál stratégiai nyugalommal cserélődnek a királyok, a nők, és néha a hangnemek is.
p
4
0
19
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
békalepcse
2016. március 30. 01:16
Ez a megosztásos tematika nagyon is beleillik földünk korlátos világába, az értelmetlen pazarlással szemben. Kérdés hol lesz a határ, amikor már nem a fogyasztói társadalmat szolgálja minden jogalkotás.