„Vallom, hogy az úgynevezett, egyébként sajnos nem egységes Európának a legnagyobb értéke Schengen, valamint az euró, az egységes valutazóna. Míg utóbbit az eurókrízis tépázta meg, előbbi a migráció következményeként omolhat össze – persze, csak szélsőséges esetben. (...)
De miért is olyan nagy gond Schengen felszámolása? Hiszen, állítja néhány övezeti tagállami vezető, legfeljebb pár esztendőről (!) lehet szó…
Egyfelől az unió, az egységes Európa missziója, hogy határok nélkül éljünk, másfelől a jelenlegi, működő Schengen – a határok lezárása vagy a határellenőrzések szigorítása – nagy gazdasági károkkal járna. Ezzel kapcsolatosan több elemzés is megjelent, sőt maga Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogalmazta meg nemrég, ha az euróövezet egyes tagországai ismét határellenőrzést vezetnek be, azzal veszélybe sodorják az EU egységes pénzét, az eurót is. Tegyük hozzá, Juncker nyilatkozata főként politikai jelentőségű - hiszen a schengeni térségnek huszonkét uniós és négy külső tagja van, jogilag teljesen különálló a tizenkilenc tagú eurózónától –, azért híven tükrözi a növekvő aggodalmat.
Az átlagember valószínűleg csak annyit érezne a dologból, hogy megint személyi igazolvány vagy útlevél kellene a határátlépéshez, sokaknak viszont létszükséglet a szabad mozgás a munkahely miatt: az unió belső határait 1,7 millió vendégmunkás lépi át naponta.
Ráadásul ez, a »schengeni« negatív hatás Magyarországot különösen fájóan érintené. Tudniillik hazánk exportorientált ország, amely a rendszernek köszönhetően akadálytalanul tud kereskedni Nyugat-Európával, konkrétan az eurózónával – a magyar kivitel és behozatal legnagyobb partnerével.”