Miért épp a románok Európa szegényei?

„A jelentős szegénység és az otthoni kötelességek megfosztják a gyermekeket annak lehetőségétől, hogy iskolába járjanak. Ezzel magyarázható, hogy a 15 év feletti személyek 37 százaléka funkcionális analfabéta: nem értik, mit olvasnak, vagy nem tudnak helyesen írni. Ennek következtében az iskolában megtanult fogalmak és ismeretek alkalmazásának képessége is két százalékkal csökkent 2012-höz képest.

Mindenesetre, a családok rossz anyagi helyzete komolyan befolyásolja annak esélyét, hogy a gyermekek kijárják az iskolákat. Az idézett tanulmány bebizonyította, hogy amikor a költségek csökkentéséről van szó, a szülők több mint negyede elismeri, hogy ez elsősorban a gyermek tanulásához szükséges tanfelszereléseket és könyveket érinti, de az iskolán kívüli tevékenységeket is, mint amilyenek a korrepetálások, a versenyeken, tantárgyolimpiákon vagy szaktáborokban való részvétel. Viszont további gondokba ütköznek azok a családok is, melyeknek mégis sikerül legyőzniük a szegénységet és iskolába küldeniük a gyermekeiket. Ezek közül az egyik legnagyobb az, hogy el kell jutni a gyakran más településen lévő iskolába. Ez pénzbe kerül, így a kicsik 64,4 százaléka kénytelen az egész utat gyalog megtenni. A falusi gyermekek esetében az iskolába jutás átlagosan 35 percet tart és minden ötödik gyermek több mint egy órát gyalogol az iskoláig.

Mindezek a kompromisszumok azt jelentik, hogy keveseknek adatik meg, hogy felnőtt korukra hasznos képzettségük legyen, amivel könnyebbé tehetik az életüket. Ennek hiányában szintén a mezőgazdasági munka marad a megoldás, napszámban, rosszul fizetve és kilátástalanul. Tehát a szegénységgel folytatott harcban sok gyermek elhagyja az iskolát, ezzel gyakorlatilag megfosztva magát minden esélytől, hogy kikerüljön a falu sáros utcáiból, karriert építsen és végső soron elég pénzt szerezzen, hogy lekerüljön a romániai szegények listájáról. A képzetlenség az egyik olyan tényező, mely elsősorban felelős a lakosság felének rossz anyagi helyzetéért, a következő nemzedékek pedig a leggyakrabban a szülők és a nagyszülők példáját követik. Így aztán, ha a dolgok nem változnak meg, a statisztikák továbbra is ugyanolyan komorak maradnak, a szegénység pedig dominóként rombolja majd le a következő nemzedékek esélyét is egy tisztességes életre.”