Ft
Ft
19°C
15°C
Ft
Ft
19°C
15°C
09. 15.
hétfő
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 15.
hétfő
Hírek
Vélemények
Hetilap
költészet irodalom fesztivál belföld slam slam poetry interjú Basch Péter kortárs költészet vélemény

A slam egy nagyon erős függőség

2016. február 02. 14:17

Az a slam poetry szépsége, hogy bekategorizálhatatlan. Eddig nekem ezt Horváth Kristóf fogalmazta meg legszebben: „egy slam, nem slam”. Interjú.

2016. február 02. 14:17
Basch Péter
Contextus

„A slam poetryvel kapcsolatos diskurzusokban állandóan felmerülő műfaji vita már terhelt lehet, azonban annyiról még megkérdeznélek, hogy számodra mennyire áll közelebb a slam az előadóművészethez, mint az irodalomhoz? Egyáltalán van-e még értelme ilyen típusú kategorizálásnak egy intézményesülőben lévő műfaj kapcsán?


Én azt gondolom, hogy az a slam poetry szépsége, hogy bekategorizálhatatlan. Eddig nekem ezt Horváth Kristóf fogalmazta meg legszebben: »egy slam, nem slam«. De ha mindenképpen valamilyen keretbe kell szorítani ezt a műfajt, akkor mindig az a mondat jut eszembe, amit Süveg Márk szokott idézni Buddy Wakefield amerikai slammertől: »a slam poetry egy esemény«.


Hogyan látod a slam jelenlegi alakulását Magyarországon? Láthatóan egyre nagyobb az érdeklődés, és egyre több a tehetséges fiatal előadó. Eljövőben van egy esetleges generációváltás a »kiemelt slammerek« között, vagy ennél egységesebb a hazai slam poetry-közeg?


Szerencsére folyamatosan épül a hazai slam tábora – előadói és hallgatói szinten egyaránt. Lassan már nincs olyan nagyváros itthon, ahol ne lenne rendszeres esemény, ami folyamatosan kitermelné a tehetséges, eddig ismeretlen arcokat; én nagyon örülök, hogy egyre több fiatal van Magyarországon, akik eszméletlenül ügyesek és kitartóak. 


Úgy gondolom, a slamben nincs bebetonozott hely. Én nem szeretem a »kiemelt slammer« kifejezést, néha azt érzem, hogy csak azok használják, akik felületesen vizsgálják ezt a kérdést. Az eddigi négy Országos Bajnokságon összesen 65 slammer lépett fel, és ebből három embert mondhatunk, aki mind a négyre bejutott (Kemény Zsófi, Horváth Kristóf és Simon Marci). Szóval akkor Magyarországon őket hívjuk »tűzközelieknek«?  Ennyi ember még talán egy kandalló elé se tudna úgy leülni, hogy betöltsön minden üres helyet. Az a helyzet, hogy ők ma Magyarországon tényleg a legjobb slammerek között vannak, de ennél több mágiát szerintem felesleges keresni ebben.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
atila68
2016. február 29. 07:15
Nem értem. Ezek szerint én nem nagyvárosban lakom.
Válasz erre
13
1
GregDzsi
2016. február 09. 09:48
Szóval a slam poetry valami olyasmi, amit a verseléshez tehetségtelen, de lelkes amatőrök űznek, akik akkora entelektüelek, hogy derogálna nekik a rapper elnevezés, és oly' rövid a műsoruk, hogy stand upnak nem lehet eladni? De tényleg? Rákerestem tecsőn erre a Zsófira - ezt adják ma el kortárs művészetnek? Mondjuk fél ponttal sasjózsi elé tenném, de ne legyen már ez mérce.
Válasz erre
13
2
Kovacs Nocraft Jozsefne
2016. február 06. 19:47
"Az a slam poetry szépsége, hogy bekategorizálhatatlan." Aha, BEkategorizálhatatlan. Neked meg a normális, művelt magyar beszéd megtanulhatatlan.
Válasz erre
0
0
Morgen
2016. február 06. 18:15
A "művészet" követi a gondolkodást.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!