Köln: a behinek támadása

„A 2015-ös év csak az alap volt.  Alapkő volt a népvándorlás megindulása, a párizsi merényletek, a macedón-görög határ áttörése, a magyarországi határkerítés felépítése, Merkel és Faymann végzetes beengedő politikája, az abnormális európai vezető politikai osztály Brüsszelben, az erdogani rendszerrel megkezdett EU tárgyalás, és a 72 milliós Törökországnak adott vízummentesség, ami Georg Spöttle kiváló hasonlatával élve, az európai muszlim-kérdés és bevándorlás-probléma kezelés kapcsán olyan, mintha Belzebubbal akarnánk kiűzni az Ördögöt.

(...)

Mona Lisa csadorban.

Ismert a jeles francia szerző, Michel Houellebecq tavalyi sikerkönyvének borítóképe.

A Behódolás fikciós regény – milyen a sors fintora? – pont a Charlie Hebdo-merénylet napján jelent meg Franciaországban.

Azonnal nagy vitákat váltott ki Európában, mert 2022-re már egy olyan Franciaországot vizionál, amelyben a Muszlim Testvériség 20 százalék körüli eredményt ér el a választásokon, és a baloldali politika nekik kiszolgáltatva végül Franciaország iszlám behódolását fogja végrehajtani, felszámolva ezzel a francia forradalom eszméit: a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, pontosan ugyanezen elvek parttalan értelmezése által.

(...)

De a kölni szilveszterben én inkább a behinek támadását látom.

Egy másik disztópiának, és egy méltatlanul elfeledett magyar szerző negatív alakjainak agresszióját a többséggel szemben.

Szathmári Sándor fő művében, a Kazohiniában (megjelent 1941, 1946, 1957,1972.) egy XX. századi Gulliver-utazást ír le, amikor is a hős hajótörés eredményeként Kazohinia ismeretlen szigetére kerül, ahol a hinek élnek. Ők hideg, racionális és fejlett társadalomban élnek, teljes egyenlőségben, amelynek betartásához még törvények sem kellenek.

Vezérelvüket, követett magatartásmintájukat Szathmári kazonak nevezi. Aki nem kazo módon viselkedik, azt nem is tekintik hinnek. A tudatlanokat – így a főhőst is – belohinnek nevezik.

A hin társadalomba beilleszkedni, vagyis a kazo szerint élni nem képesek pedig a behinek, akiket a hinek saját érdekükben egy zárt telepen helyeznek el és elkülönítetten gondoskodnak róluk.

Gulliver is közéjük kerül, és megtapasztalja az emberi civilizálatlan együttélés lélekölő és pusztító világát. Aztán kitör a „buku” a háború, ami ellen Gulliver felszólal és ezért máglyán akarják megégetni a behinek…

Kölnben elkezdődött a nagy európai buku. A Behódolásban a muszlim világ győz. Szathmári Kazohiniájában a hinek végül bevonulnak a behinek párhuzamos társadalmába és azt mondják, elég volt! Nem tartunk el tovább titeket…

Én nem vagyok Behódolás-párti...”