Csúnya dolog mások zsebében turkálni, de még sokkal csúnyább az, amikor keményen dolgozó emberek a saját zsebükben turkálnak, és nem találnak semmit.
„2010-ben jött az Orbán-kormány, és első intézkedései között volt a bérplafon bevezetése, mondván, honi viszonyok között havi 2 millió forinttal is remekül megfizetik az állami cégek vezetőit, főleg azon vállalatokét, amelyek költségvetési támogatásból tartják fenn magukat. Ezzel az intézkedéssel a lakosság döntő többsége egyetértett, ami nyilvánvalóan a lopakodó demagógia veszélyére utal. Tavaly szeptemberben megváltoztatták a szabályozást, így a pénzügyi szektorban dolgozó vezetők adható alapbérét 5 millió forintban határozták meg. Az energiaszolgáltatók és a stratégiailag kiemelt vállalatok vezetői 4 milliót, a többi állami vezető 3 milliót kaphat.
Azóta kiderült, hogy a MÁV Zrt., de a villamos művek meg a vagyonkezelő is pénzügyi szektor, ezért ezeken a helyeken is ötmillió adható, ami a lehetséges prémiumot is figyelembe véve évi 40 milliós fizetésemelést tesz ki. A BKV vezetői egyelőre még csórók, csak 27 alkalmazott keres egymilliónál többet, és a vezérnek sincs több 1,8 milliónál. De ami késik, nem múlik.
Persze csúnya dolog mások zsebében turkálni, de még sokkal csúnyább az, amikor keményen dolgozó emberek a saját zsebükben turkálnak, és nem találnak semmit. Márpedig a pénzügyi tevékenységet folytató vasúttársaságnál a dolgozók nem örülnek tiszta szívből a vezetőiket ért megtiszteltetésnek. Hiszen a vezér egy hónap alatt keres annyit, mint a beosztottak két-három év alatt. Ritka az olyan dolgozói öntudat, amelyik az ilyesmit büszkén éli meg.
Pedig a kormány stratégiája világos. A nettó minimálbér idén végre meghaladja a 2009-es szintet. Ideje volt az állami vezetők javadalmazását is hozzáigazítani a régi szinthez.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Tuzson Bence hangsúlyozta, a kormány nemrég elfogadott igazságügyi reformcsomagjában fontos szerepet kap a hatékonyság növelése is.
A miniszterelnök jelezte, a mostani bérmegállapodás alapján a három év együtt 40 százalékos béremelkedést jelent.
Szörnyű állapotok uralkodnak a vasútállomáson.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
