Európa jobbra fordul?
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
Ma úgy tűnik, hogy Európa saját problémáit sem tudja kezelni, nemhogy átvegye a világ vezetését.
„Tíz évvel ezelőtt sorra jelentek meg olyan könyvek, amelyek arról szóltak, hogyan fogja Európa uralni a 21. századot. Ma úgy tűnik, hogy Európa saját problémáit sem tudja kezelni, nemhogy átvegye a világ vezetését. James M. Lindsay a The Atlantic oldalán megjelent cikkében gyűjtötte össze azokat az eseményeket, amelyek a legmeghatározóbbak voltak az idei évben, a szaúdi háborúskodástól a migránsválságig. (...)
5. A Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás megkötése
Hét éves tárgyalási folyamatot követően az Egyesült Államok és 11 másik ország októberben megkötötte a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodást, amely a történelem legnagyobb regionális kereskedelmi egyezménye. Az Obama-kormányzat számára kritikus pont volt ennek megkötése, segítségével ellensúlyozható az ázsiai térség befolyása, az ez által létrehozott szabályok a világ kereskedelmének 40 százalékát kontrollálják. Az amerikai Kongresszusnak még szavaznia kell az egyezmény ratifikálásáról, de ez valószínűleg csak a 2016-os választások után fog bekövetkezni.
4. Az EU elutasította Görögország kérelmét a megszorítások enyhítésére
Aléxisz Cíprasz 2015 januárjában lett Görögország miniszterelnöke, aki azt ígérte, jobb feltételeket fog kiharcolni országa számára. Az Európai Unió azonban letörte terveit, nem engedtek követeléseinek. Emellett ragaszkodtak ahhoz, hogy Görögország csak akkor kap segítséget, ha végrehajtja az előírt jelentős, ámde fájdalmas gazdasági reformokat. Cíprasznak nem volt más választása, mint elfogadni a feltételeket. Ennek ellenére a görög gazdaság továbbra is bajban van, a termelékenysége 25 százalékot csökkent, a munkanélküliség magas, és nem biztos, hogy valaha is visszafizethetik az államadósságot, ha továbbra is az eurozónában maradnak. A görög állapotok még okozhatnak gondokat a világgazdasági rendszer számára a jövőben.
3. Az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások végre egyezséggel zárultak
A 2002 óta zajló tárgyalási folyamat idén júliusban végre eredményre vezetett, és felszámolták az Iránnal szembeni szankciók egy részét. Az USA szerint a létrejött megállapodás még egy évtizedre elhárítja annak a veszélyét, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson. Kritikusaik szerint azonban nincs ok az ünneplésre, hiszen a végcélt, az iráni nukleáris program teljes leállítását nem sikerült elérni.
2. Az ISIS terroristái három kontinensen támadtak
Az ISIS akcióinak visszaszorítása korántsem sikeres. Júliusban Törökországban támadtak, októberben a Sínai-félszigeten lőttek le egy orosz utasszállító-repülőt, novemberben három terrorista-csoport csapott le négy helyszínen Párizsban, majd december 2-án a kaliforniai San Bernardinoban történtek újabb atrocitások. A támadások újabb nyugati légitámadásokra sarkalltak az Iszlám Állammal szemben, hatással voltak a francia és az amerikai belpolitika alakulására, és baljóslatú képet festenek arra vonatkozóan, hogy mit hoz majd 2016.
1. Menekültek árasztották el Európát
Tíz évvel ezelőtt sorra jelentek meg olyan könyvek, amelyek arról szóltak, hogyan fogja Európa uralni a 21. századot. Ma úgy tűnik, hogy Európa saját problémáit sem tudja kezelni, nemhogy átvegye a világ vezetését. A menekültek érkezése felhívta a figyelmet Európa átjárható határaira, miközben rengeteg nacionalista és bevándorlás-ellenes pártot felélesztett. De a válság nem csak Európában, az USA-ban is politikai következményekkel járt, több államban is megtagadták a muszlim bevándorlók befogadását. A migránsok érkezése miatti problémák nem lehet felszámolni mindaddig, amíg nem zárul le a szíriai polgárháború, és az európai gazdaság vonzó marad a megélhetési migránsok számára.”