Még egy remek hely a harmadik világháború kirobbantására – igencsak forrósodik a helyzet az Északi-sarkon
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
A kánonháború a „tradicionalisták” és „multikulturalisták” között zajlott, az általános vélekedés pedig az, hogy a „multikulturalisták” megnyerték a kánonháborúkat.
„A Heterodox Academy szerint az, hogy a mérsékeltek és a konzervatívok száma visszaszorult a kilencvenes évek óta a liberálisok javára, a következőkkel magyarázható: a '90-es évek közepén a »legnagyobb generáció« nyugdíjba vonult, akik között sok republikánus volt. Eközben helyüket a „baby boom generáció« tagjai vették át, akik között viszont nem volt annyi republikánus.
Jason Willick szerint azonban többről van szó, mint egyszerű organikus generációváltásról. Véleménye inkább az, hogy a folyamat, amit a grafikon ábrázol, az a nagy »kánonháborúk« öröksége. A kánonháború a »tradicionalisták« és „multikulturalisták” között zajlott az amerikai bölcsészettudományi körökben a '80-as és '90-es években. Egy-két »tradicionalista« tiltakozástól eltekintve, mint Allan Bloom nagy sikerű 1987-es könyve a »The Closing of the American Mind«, az általános vélekedés az, hogy a »multikulturalisták« megnyerték a kánonháborúkat.
Ennek a győzelemnek több hosszú távú hatása lett, írja Willick. A tananyagban kevesebb hangsúly kerül az úgynevezett nyugati kánonra. Továbbá burjánzásnak indultak a különböző »tanulmányok« tanszékek (például az afro-amerikai vagy gender tanulmányok). Willick úgy véli, hogy ezek a fejlemények mindenképpen hatottak arra, hogy a tudományos ambíciókkal rendelkező, de tradicionalizmus felé hajló diákok kevesebb mértékben jelentkeztek PhD-képzésre. Ez nagyrészt a bölcsészet- és társadalomtudományi tanszékekre vonatkozik: a Heterodox Academy kutatásai szerint a konzervatív professzorok nagyrészt természettudományos, illetve például jogi területről kerültek ki.”