„Van itt egy lényeges teológiai probléma. Van-e joga az ellenállásra a keresztyén embernek vagy csak az áldozati szerep számára a Krisztus-áldozat analógiájára? Ad absurdum, míg az utolsó keresztyént is kiirtják. Vagy erre a történésre, mint a végidők beteljesedésére kell nézni, ahol Isten állítja helyre az igazságot országa eljövetelével?
Az utóbbi évek statisztikáiban egyértelmű, hogy a világon hitbeli meggyőződésük miatt a keresztyéneket éri a legtöbb üldözés. Közülük szenvednek a legtöbben mártíromságot. Nem azért mert meg akarnak halni, hanem mert olyan helyzetbe kerülnek, ahol a választás lehetősége kevés. A mártíromság ma sem elhatározás kérdése, hanem inkább a pillanatnyi helyzet döntése, aminek hitbeli érettsége természetesen ott van a korábbi esztendőkben. A vállalás a döntő.