Furcsa anakronizmus, hogy míg a világ úgynevezett keresztyén fele birtokolja a gazdasági és fegyveres hatalom nagy részét, addig a mártíromságot szenvedő máshol élő keresztyének szenvedéséről, hiányosságairól alig vesz tudomást.
„Van itt egy lényeges teológiai probléma. Van-e joga az ellenállásra a keresztyén embernek vagy csak az áldozati szerep számára a Krisztus-áldozat analógiájára? Ad absurdum, míg az utolsó keresztyént is kiirtják. Vagy erre a történésre, mint a végidők beteljesedésére kell nézni, ahol Isten állítja helyre az igazságot országa eljövetelével?
Az utóbbi évek statisztikáiban egyértelmű, hogy a világon hitbeli meggyőződésük miatt a keresztyéneket éri a legtöbb üldözés. Közülük szenvednek a legtöbben mártíromságot. Nem azért mert meg akarnak halni, hanem mert olyan helyzetbe kerülnek, ahol a választás lehetősége kevés. A mártíromság ma sem elhatározás kérdése, hanem inkább a pillanatnyi helyzet döntése, aminek hitbeli érettsége természetesen ott van a korábbi esztendőkben. A vállalás a döntő.
Furcsa anakronizmus, hogy míg a világ úgynevezett keresztyén fele birtokolja a gazdasági és fegyveres hatalom nagy részét, addig a mártíromságot szenvedő máshol élő keresztyének szenvedéséről, hiányosságairól alig vesz tudomást. Ezen társadalmak politikai elitjei felháborodnak az emberi jogok hiányán, de alig reagálnak a világ más részein élő keresztyének szenvedéseire. A szeretet egyetemes, de a hitben testvérekért nem lehetne többet tenni? Legalább beszélni arról a szenvedésről, és egyre hangosabban, hogy ma a vallásüldözésben legtöbben Krisztusért halnak meg?”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Nagy reményekkel érkezett, de nem váltotta be azokat.
Energiazár, aranykonvoj és aktivált hazai hálózatok: összeáll a kép a magyar választásba történő külföldi beavatkozásról.
