Osztrák fegyverletétel: a kormány fizet a szíriai menekülteknek, ha hajlandók hazatérni
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy Obama is Merkel- vagy Juncker-szindrómában szenved – kinek melyik tetszik –, képtelen azonosulni választói véleményével.
„Egyelőre az elnök és szűk csapata nem támogatja a törvényhozás bevándorlást korlátozó intézkedéseit, Obama vétót helyezett kilátásba a Képviselőház által elfogadott szigorításokkal szemben. A módosítás valószínűleg át fog menni a Szenátuson is, mivel ott is többségben vannak a konzervatívok. Ugyanakkor egy elnöki vétót csak a két ház együttes kétharmados többsége tud felülírni, azonban ez még a jelenlegi viszonyokban is nehezen elképzelhető, de egyáltalán nem kizárt forgatókönyv.
Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy Obama is Merkel- vagy Juncker-szindrómában szenved – kinek melyik tetszik –, képtelen azonosulni választói véleményével és minél nagyobbra duzzad a józan ész alapján gondolkodó tömeg, annál jobban ragaszkodik az emberi jogi dogmatizmusból fakadó félreértelmezett humanitárius megközelítéshez. Különösen választási évben felelőtlen politizálás ez az elnök részéről. Egyfelől azért, mert ez az utolsó ciklusa (az amerikai alkotmány két ciklusban maximalizálja az elnöki periódusokat), másfelől pedig azért, mert olyan képet alakíthat ki – még regnáló elnökként – a saját pártjáról, illetve annak politikusairól, hogy nem veszik figyelembe a választói akaratot. Abból is látszik Obama felelőtlen politizálása, hogy éppen ő volt az, aki társadalmi nyomásra 2011-ben meghosszabbította a fent már említett Patriot Act hatályát, hiszen az újraválasztása érdekében figyelembe kellett vennie a közvélemény nyomását – most láthatólag ez a szempont már nem számít. Számít ugyanakkor a még aktív demokrata politikusoknak, ezért is tapasztalható, hogy szép számmal hátrálnak ki az elnök mögül, hiszen nekik még van vesztenivalójuk – a realitás felülírja az »elveket«.
Pár hónappal ezelőtt egyértelmű befutóként egyedül a demokrata Hillary Clinton neve merült, miközben a mainstream sajtó igyekezett a legnépszerűbb republikánus jelöltről, Donald Trumpról egy viselkedni nem tudó bohóc képét lefesteni, a többi jobboldali jelöltet pedig egyszerűen gyengének és kormányzásra képtelennek feltűntetni. Azonban, ha a demokrata establishment továbbra is ragaszkodik a saját progresszív nünükéjéhez és nem hajlandó figyelembe venni a kampány során olyan szempontokat, mint pl. az amerikaiak biztonsága (Country First – copyright by McCain), könnyen kétesélyessé válhat a küzdelem, és a többség véleményét megfogalmazó republikánus jelöltek egyike – akár Trump is – jó esélyekkel kerülhet az ovális iroda íróasztala mögé.”