Az Fideszes áfium ellen való orvosság

„Új alkotmányt! Az Orbán rendszer összeomlása után azonnal új alkotmányt kell kidolgozni, és azt népszavazással meg kell erősíteni. Az új alkotmány szövegét népszavazással meg kell erősíteni. Mindez nagyon hatékony alkotmányvédelmi mechanizmust jelentene, hiszen egy népszavazással legitimált alkotmányt nem lehet csak úgy megváltoztatni.

A Fideszes komisszárok azonnali leváltását! Az új alkotmány elfogadásával párhuzamosan a Fidesz által kinevezett komisszárokat el kell távolítani a pozícióikból (Ügység, Alkotmánybíróság, MNHH, Kúria, ÁSZ, Költségvetési Tanács, Felsőoktatási kancellárok stb.). Nem elegáns dolog, de a szervezeti struktúra átalakításával megoldható. Ezt azonban be kell vállalni. Ezt követően pedig olyan módon kell kialakítani a vezetőválasztás mechanizmusát, hogy oda garantáltan szakemberek kerüljenek, aki függetlenként konfrontálódni tudnak a mindenkori kormánnyal. Mert így működik a fékek és egyensúlyok rendszere. És még valami: véleményem szerint olyan egyszer fordulhatott elő ebben az országban, hogy egy demokratikus átrendeződés után mindenki érinthetetlen maradt, aki kiszolgálta a korábbi antidemokratikus rendszert. Lecsukatni én nem akarok senkit, aki konkrétan nem lopott, de az kizárt, hogy adóforintokból fizetést kapjanak a jövőben egy hivatal lén ücsörögve. Ebben nincs pardon. Ha a Fidesz embere, akkor vállalja azt fel, és névleg is legyen politikus. Megnézem ki fog rájuk szavazni.

Elszámoltatást! Alapos és részletes vagyonosodási vizsgálatot kell indítani mindenki ellene, aki az elmúlt 5 évben a hatalom közelébe került (politikus, családtag, haver). Ahol nincs adózott forrása a vagyonnak, ott el vagyonelkobzást kell elrendelni. Pont. Ezen kívül automatikusan semmissé kell tenni minden földvásárlási szerződést, minden trafikszerződést, minden Pakshoz kötődő szerződést, minden Olimpiához kapcsolódó szerződést, minden stadionépítési szerződést. Ezek ugyanis a korrupció melegágyai. A hitelesség részeként újfajta sztenderdeket kell kidolgozni a politikusok elszámoltathatóságával kapcsolatban. Kötelezővé tenném az elektronikus vagyonbevallást. A képviselőkkel és családtagjaikkal szemben rendszeres és alapos vagyonosodási vizsgálatot tennék kötelezővé. Megszüntetném a mentelmi jog intézményét

Tiszta közéletet! A választások után azonnal egy ún. tisztasági törvénycsomagot kell elfogadni, amely helyére teszi a pártfinanszírozást és a közbeszerzést. Ráadásul ezt jogvédő szervezetek már jórészt ki is dolgozták, szóval itt még csak nagyon dolgozni sem kell az ügyön.

Garantált jogokat a munkavállalóknak! A választások után azonnal el kell kezdeni előkészíteni egy új munka törvénykönyv elfogadását. Valódi érdekegyeztetési eljárásrendet kell kialakítani a szakszervezetekkel. Meg kell védeni a munkavállalókat, valamint lehetőséget kell teremteni a munkavállalók, munkáltatók és az állam közötti valódi háromoldalú egyeztetésekre. A legfontosabb, hogy vissza kell adni a sztrájk valódi lehetőségét.

Független közmédiát! Azonnal új médiatörvényt kell elfogadni, ami biztosítja a közmédia függetlenségét. Egyben az állami média túlzott befolyása miatt jelentősen korlátozni kell a közmédiához tartozó csatornák számát. Egy televízióval, egy rádióval és egy hírügynökséggel tökéletesen el leszünk látva. A többit meg oldja meg piac. Mellesleg mindez nem kerülne évi 80 milliárdba. Mivel nálunk még nincs több száz éves hagyománya a demokráciának, ezért a kormánypártok és az ellenzéki pártok azonos súlyát kell biztosítani minden testületben és hivatalban, ami a médiához kapcsolódik, így lehet fenntartani egyfajta egyensúlyt. Mást megoldást most nem látok. Ha pedig nem megy, akkor inkább fel kell számolni az egészet. Az internet világában egyébként is egyre anakronisztikusabbnak tűnik ez a fajta médiaszolgáltatás.

Új adórendszert! Az első teljes adóév elindulásával be kell vezetni egy teljesen új adórendszert, melyre a kiszámíthatóság miatt több éves változtatási moratóriumot kell bevezetni. Ennek keretében vissza kell vezetni a többkulcsos SZJA rendszert, csökkenteni kell a munkaadók által a foglalkoztatottak után fizetett terheket, évente fix arányban csökkenteni kell az ágazati különadókat, de végleg nem vezetném ki őket. Meg kell találni azt az adómértéket, mely tényleg a nagy cégek profitját csökkenti, és nem a fogyasztókra terhelik át ezeket a különadókat. Garanciát kell vállalni az új kormánynak arra, hogy a moratórium időszakában csak olyan változtatásokat vezetnék át, melyre minden szereplő, vagyis a vállalkozói érdekképviseleti szervezetek és a foglalkoztatottak érdekeit védő szakszervezetek is rábólintanak. Ezzel garantálnánk, hogy csak a technikailag nem működő szabályok gyakorlati élethez igazítása mehet át a rendszeren. Honnan lenne erre pénz? Az SZJA átalakítása sima adóátrendezés, hiszen a jelenlegi egykulcsos SZJA-val az adófizetők alig 10%-a jár jól, míg a döntő többségük veszít! A vállalkozók terheinek csökkentését az első 1-2 évben a feleslegesen állami tulajdonba vont magántulajdon eladása (pl. Mol részvények, gáztárolók), majd a következő éveken a fellendülő gazdasági növekedés teremtheti meg a fedezetet. Másrészt az intézkedéscsomaggal párhuzamosan nagyon szigorú adófelügyeleti rendszert kell bevezetni. Nem csak a számlát nem adó Mikulást kell elővenni, hanem a nagyvállalatokat is. Az ÁFA-csalások lehetőségét a legmodernebb informatikai eszközök felhasználásával jelentősen mérsékelni kell (lehet pl. jó EKÁER-t csinálni, ha az nem ír elő teljesen felesleges adminisztrációt). Harmadrészt az uniós támogatások gazdaságfejlesztési fejezeteinek hatékony felhasználásával dinamikus gazdasági növekedés érhető el. Az uniós források felhasználásának ellenőrzése érdekében független szakembereket kell bevonni a kontroll folyamatokba.

Jóléti államot a közmunkás állam helyett! A szociális ellátórendszert alapjaiban kell megváltoztatni. A minden kutatás szerint hatástalan és eredménytelen közfoglalkoztatási rendszer helyett a rendelkezésre álló források egy részéből – nagyobb részt uniós támogatássokkal kiegészítve – helyi gazságfejlesztési programokat kell indítani, melyek révén való értéktermelő tevékenységet tudnánk beindítani. Ezzel párhuzamosan újra kell indítani az LHH programot, mely a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésére kitalált program javított kiadása lenne, a korábbinál jóval nagyobb összeggel, a hatástanulmányok által feltárt hibák kijavításával, szintén uniós források felhasználásával. A közfoglalkoztatásra jelenleg rendelkezésre álló forrásokat pedig arra kell költeni, hogy inkább újra 6 hónapig járjon a munkanélküli járadék, aki pedig ebből kifut, az együttműködési megállapodás alapján kapjon támogatást ahhoz, hogy munkát tudjon találni, ki tudja fizetni az esetleg messzebb fekvő településen található új munkahelyre, vállalkozóvá tudjon válni, képzéseken vehessen részt. A fő cél ne a közmunkás minimálbér kiosztása legyen, hanem az elsődleges munkaerő-piaci visszavezetéshez szükséges kompetenciák megszerzése. Meg kell szüntetni a megalázó közmunkás minimálbért. Ezen kívül az önkormányzatoknak forrást kell biztosítani a szociális segélyezés működtetéséhez. Teljesen abszurd, hogy az állam alig 35 milliárd forintot akar adni, így a legtöbb önkormányzat kénytelen helyi adót emelni 2016-ban. A szociális támogatások terén nem csak egyszerűen több pénzt kell adni, hanem ezzel párhuzamosan szélesebb körben kell alkalmazni az együttműködési kötelezettség. Nem felesleges munkát kell elvárni a segélyért cserébe az emberektől, hanem a munkavégzésre alkalmas emberek képzésére kell pénzt és energiát fordítani. Ezen kívül meg kell akadályozni a szegénység újratermelődését, magyarul a gyerekek oktatására kiemelt figyelmet kell fordítani.

Vidékfejlesztést, földosztást! Kiemelt figyelmet kell fordítani a vidéki Magyarország fejlesztésére. Egyrészt el kell terjeszteni a jól működő helyi gazdaságfejlesztési programokat, főleg a potenciálisan rendelkezésre álló uniós forrásokkal megtámogatva. Másrészt jelentősen javítani kell az elmaradott térségek közlekedési elérhetőségét, hiszen sokszor azért nem tudnak munkát vállalni az aprófalvas térségekben élők, mert nem tudják tömegközlekedéssel elérni a közeli nagyvárosokat. Ebből a célból sűríteni kell a menetrend szerinti járatokat, másrészt uniós támogatásból alternatív szolgáltatást kell kialakítani a rendelkezésre álló falugondnoki buszok bevonásával. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a közeli városokban található településekre kedvezményes áron be lehessen juttatni a potenciális munkavállalókat. Ehhez szintén fel lehetne használni a kibővített falugondnoki hálózatot. Harmadrészt földet kell biztosítani a helyi önkormányzatoknak, valamint a kis területen gazdálkodó, vagy teljesen kezdő gazdáknak. Ehhez értelmezhető méretű állami földalapot kell létrehozni, majd ezt átlátható és korrupciómentes módon szét kell osztani az igénylők között. Nem a nagygazdáknak kell földet adni, nem méregdrága földet eredményező árveréseket kell tartani, hanem földet kell osztani. Legalább fél millió hektár földet kell szétosztani úgy, hogy annak az árát csak évtizedek alatt kelljen megfizetni az új tulajdonosnak. Ehhez egyrészt vissza kell venni a most eladott állami földeket, másrészt a nagybirtokosok földjének egy részét be kell vonni az állami földalapba. Ellentételezésre pedig az állam kezében lévő részvények egy részét lehet felajánlani.

Új megközelítésű roma politikát! A roma kisebbségi szervezetek bevonásával olyan megvalósítható stratégiát kell kidolgozni, mely rövid távon lehetőséget biztosít a romák helyzetének kezelésére. A program főbb pontjai a korábbi kutatások alapján detektálhatóan az integrált oktatásra, a foglalkoztatási lehetőségek javítására, a romákkal szembeni diszkriminációt mérséklő programok finanszírozására épülne. Ennek forrását elsősorban uniós forrásokból kell rendezni. Egyvalamit azonban szem előtt kell tartani: a kormány elsősorban az elmaradott térségek felzárkóztatásával tud hatékonyan küzdeni a romák felzárkóztatásáért. Ha valódi gazdasági növekedés indul be ezen térségekben, ha valódi piaci munkahelyek jönnek létre, mert akkor a »cigánykérdés« is megoldódik.”