Magyarország államadóssága 2 milliárd dollárról 20 milliárd dollár fölé nőtt 1973 és 1989 között. A robbanásszerű növekedést valójában árfolyamveszteségek okozták, nem pedig a Kádár-rendszer túlfogyasztása és annak kamatai. A mai államadósság leginkább a rendszerváltás előtti jegybank rossz devizaválasztásának „köszönhető”.
Kádár Fekete hitele
A magyar államadósság keletkezése (1973-1989)
A rendszerváltás környékén vitatéma volt, hogy mitől nőtt meg az ország adóssága ennyire. Néhány kritikus szerint a növekedést nem a reálszféra, hanem a pénzügyi szféra okozta. Azonban ezek a vélemények nem voltak részletesen alátámasztva, illetve leginkább le lettek söpörve.
Az általánosan elfogadott nézet máig az, hogy a 1973-as olajárrobbanás miatt megnőttek az olajárak, az ország cserearányai romlottak, viszont a Kádár-rendszer mindenáron el akarta kerülni a kiigazításokat, ezért a külföldi kölcsönök felvételét választotta. Ráadásul épp ekkor az olajexportáló országok megnövekedett bevételei miatt dollár likviditásbőség volt a világpiacon, amely kereste a helyét.
A Pénzriport legfrissebb, 55 oldalas tanulmányában az 1973-1989 közötti időszak államadósság növekedésének okait elemeztük részletesen. Megjelöltük a számításhoz felhasznált az összes adat forrását. Az egész számítás nyomon követhető lépésről lépésre. A tanulmány elérhető itt.
Az eredmények alapján a jelenleg elfogadott narratívából szinte semmi sem igaz:
A „Kádár-rendszer túlfogyasztása” nem volt több, mint közel 0,5 milliárd dollár. A túlfogyasztás kamataival együtt is nagyjából 4 milliárd dollár lehetett.
Az igazán nagy tétel az árfolyamveszteség volt, amelynek mértéke közel 10 milliárd dollárt tett ki. A jegybank a lehető legszerencsétlenebb módon választotta meg az eladósodás devizáját:
1973 és 1980 között a svájci frank volt a meghatározó – amelynek árfolyama két és félszeresére erősödött a dollárhoz képest;
1981 és 1984 között a dollárban felvett adósság aránya nőtt – viszont ebben az időszakban a dollár trendszerűen erősödött;
1985-től a japán jen és német márka súlya nőtt – ezek árfolyama megduplázódott néhány év alatt.
Amit a közgazdaság-történeti könyvek 1973-1979-es „első eladósodási hullámnak” illetve 1985-1987-es „második eladósodási hullámnak” neveznek, az nem más, mint a svájci frank, illetve a japán jen erősödési hulláma a dollárhoz képest.
Bár nincs jelentősége az adósságnövekedés szempontjából, de a „világgazdasági dollár likviditásbőség” narratíva sem tűnik helyesnek, tekintve, hogy a '70-es években az adósság döntő részben svájci frankban volt.
Sőt, végül már abban sem vagyunk annyira biztosak, hogy a „cserearány-romlás” bármilyen hatással lett volna az eladósodásra.
Magyarországra az olajár emelkedés valójában csak 1975-től jött be, mivel a KGST-piacokon nem érvényesült azonnal a világpiaci árváltozás. Így elgondolkodtató, hogy az adósság miért kezd el robbanásszerűen nőni már 1974-ban.
A külkereskedelmi egyenlegeket szemügyre véve azt láttuk, hogy épp azokban az években ugrik meg a hiány, amikor a legnagyobb árfolyamveszteségek voltak: 1978-ban és 1986-ban. Ráadásul ezekben az években nem volt magasabb az olajár sem. Az a gyanú merült fel bennünk, hogy a jegybank külkereskedelmi hiánynak könyvelte el az árfolyamveszteségek egy részét. Ez egyelőre egy feltételezés, amelynek szeretnénk részletesen utánajárni, és kérni az 1978-as és 1986-os folyó fizetésimérleg-adatok felülvizsgálatát. Ha a gyanúnk beigazolódik, az egyúttal azt is jelenti, hogy az egész időszak alatt semmilyen túlfogyasztás nem volt, sőt, az ország külkereskedelmi többletben volt.
Miért van az egésznek ma jelentősége?
A mai államadósság egy dolgozóra vetítve közel 6 millió forint. Az állomány nagyobb része valójában a rendszerváltáskori állományra vezethető vissza. Azaz a mai államadósság leginkább a rendszerváltás előtti jegybank rossz devizaválasztásának „köszönhető”.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Egyelőre homályos hogy miből, és milyen munkát kell érte végezni.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Izrael éppen annak köszönhetően tudott sikereket aratni a régióban, mert szinte minden alkalommal figyelmen kívül hagyták Washington tanácsait
