Liberális bokszzsák

„Az elmúlt hónapok során a liberálisok – vagy a liberalizmus – lettek kikiáltva felelősnek a menekültválságért, Európa bénultságáért, az amerikai egyetemek túlzott politikai korrektségéért, de a feminizmus vagy a gendermozgalmak radikális akciói, ötletei után sem túl meglepő a »liberálisozás«. A liberalizmust ma szinte minden politikai közösség támadja, annak tulajdonítva számtalan olyan gondolatot, amely kapcsán a magukat liberálisnak tartók minimum megosztottak. Ezek a kritikák egyébként gyakran egymásnak ellentmondó tulajdonságokkal és véleménnyel rendelkező ellenségként festik le a liberalizmust, de ezek a támadások ettől még önmagukban működhetnek – egy másik politikai közösség másfajta liberalizmusa pedig irreleváns ebben az esetben.

Addig azonban, amíg a liberalizmus nem működik politikai közösségként, ez nem fog változni. Minden »illiberális« retorika és cselekvés ellenére a magyar társadalom ma nem gondolkodik kevésbé liberálisan, mint néhány évvel ezelőtt, sőt az ügyek többségében nőtt a hagyományosan liberálisnak, szabadelvűnek, piacpártinak tartott álláspont. Ahogy azonban korábbi elemzésünkben rámutattunk, a liberálisan gondolkodók és a magukat liberálisnak tartók nem ugyanazt a csoportot jelentik: az, hogy valaki emberi jogi ügyekben szabadelvű, a kisebbségeket támogató álláspontot képvisel, nem feltétlenül jár azzal, hogy magát elsősorban liberálisnak tartaná, vagy épp azzal, hogy elfogadó lenne a társadalmi különbségekkel, és a szabadpiaci megoldásokat támogatná. Ez a háromféle liberális definíció a társadalom más-más csoportjaira jellemző – vannak ugyan átfedések, de sokkal inkább párhuzamos liberális csoportokról beszélhetünk.

(…)

A liberalizmus esélye, ha újra politikai lesz: nem a bal- vagy jobboldalt akarja formálni, és nem is egyfajta politika felett álló ideológiaként akar megjelenni, hanem vállalja a világnézeti konfliktusokat. Európa-szerte látunk sikeres liberális pártokat, liberális kormányokat: nem szükségszerű tehát, hogy a liberalizmus kisebbségben legyen. Magyarországon a pártrendszer folyamatos koncentrációjának eredményeként a közgondolkodás a liberálisokat a baloldalhoz, a konzervatívokat a jobboldalhoz kötötte. Noha a 2010-es politikai átrendeződés számos korábbi megállapítást tett zárójelbe a magyar politikai rendszerrel kapcsolatban, a liberalizmus és a baloldal szükségszerű összefonódása még mindig tartja magát. A politikai megújulás, amit ma szinte minden politikai közösség elvárásként fogalmaz meg, ezt a kizárólagosságot is felülvizsgálhatná.”