Victor Ponta miniszterelnöksége alatt annyi sérelem érte a romániai magyarságot, hogy a túlbuzgó nacionalista hevülettel még maga Nicolae Ceausescu sem lenne elégedetlen.
„December elsején talán azt sem árt felidézni, hogy kilencvenhét esztendővel ezelőtt mit ígértek a magyaroknak és a többi nemzetiségnek az »országegyesítő« nemzetgyűlés résztvevői. A gyulafehérvári nyilatkozatban szó szerint ez áll: teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. »Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában.« Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot ígértek az ország összes felekezetének, valamint teljes sajtó- és gyülekezési szabadságot.
Jól tudjuk, hogy mindezekből mi valósult meg: a Székelyföld autonómiája ma is vörös posztó Bukarest szemében, az anyanyelvhasználat csak ritkán és döcögősen van biztosítva az államigazgatásban, állami magyar egyetem nincs, az egyházi javak visszaszolgáltatása leállt, miközben soha nem látott módon terjeszkedik az ortodox államegyház a magyarlakta területeken is. Bukarest mindent megtesz, hogy megfélemlítse és elkedvetlenítse az őshonos magyarokat jogaik érvényesítésében – a rendőrség gyorsan és hatékonyan büntet minden olyan megmozdulást, amely román érdeket sért. Victor Ponta miniszterelnöksége alatt annyi sérelem érte a romániai magyarságot, hogy a túlbuzgó nacionalista hevülettel még maga Nicolae Ceausescu sem lenne elégedetlen.
Ilyen körülmények között nehéz elfogadni egymást, és tisztelni a másik ünnepét. Szép gondolat a közép- és kelet-európai nemzetek szövetsége, de nehéz lesz ilyen szomszédokkal megvalósítani (Szlovákiában sem sokkal jobb a helyzet, gondoljunk csak a somorjai cipőboltból kirúgott eladó esetére, akinek az volt a bűne, hogy magyarul szólt a vevőhöz). Az egymás iránti tisztelet ugyanis kölcsönösségen alapul – nem várható el egyik féltől, hogy átlépjen a múlton és elfeledje a jogos sérelmeit, ha a jelenben minduntalan újakat okozunk neki. Amíg ez nem változik meg a térségben, addig hiú ábránd lesz nemcsak a román–magyar, de bármilyen megbékélés.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
Az elmélet szerint az USA meggyengítette az egyik fő ellenfelét és megnövelte saját biztonságát.
Ahogy az AfD-szimpatizánsok hasonlóan elsöprő többsége sem.
