Folyamatos támadás alatt a szuverenitásunk – interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
Beszélünk a szemet-szemért, fogat-fogért bibliai elvről, mely az arányos büntetés elvét kívánja szolgálni. A sértettek sokáig küzdenek az indulataikkal, a gyűlölettel, ami esetleg nem csak az arányos büntetést kívánná. Interjú.
„Megbékélés börtönön belül és kívül – így is jellemezhetnénk azt a munkát, melyet a Magyar Testvéri Börtöntársaság vezérletével több bűnmegelőzési intézetben is mintaprojektekként elindítottatok. Mi volt a kiindulási pont? Miért érzitek, hogy fontos az áldozat és az elkövető közötti párbeszéd kialakítása?
A kiindulási pont az elkövetőkkel végzett pasztorációs munkánk volt, amiben az elkövetők meglehetősen egyoldalú és a felelősséget gyakran és nagy mértékben elhárító szempontjait jól megismertük. Ezen kívül jól ismertük még a társadalom kirekesztő és előítéletes hozzáállását, továbbá a média előítéletet gerjesztő tevékenységét. A felsorolt két-három torz nézőpont tette fontossá, hogy a megszokott eljáráson túl a felek számára lehetőség nyíljon egymás szempontjainak megismerésére. (...)
Mennyire jelenik meg a keresztény alapokon nyugvó szemlélet a foglalkozásokon?
A keresztény résztvevők számára nagy segítség lehet a programban a lelkiismeret-vizsgálat, a gyónás, az Istennel való kapcsolat rendezése. Alapvetően csak olyan résztvevők kapcsolódhatnak be a programba, akik vállalják, hogy tisztelettel beszélnek a többi résztvevővel, és készek a felelősségvállalásra. Ennyi az elvárás. Egyébként a program a természetes értelemre és erkölcsi megítélésre alapoz. Mindenki tudhatja, ha ráléptem a másik lábára, akkor bocsánatot kell kérnem tőle. Ennyire kereszténynek kell lenni ahhoz, hogy a programban részt vehessen egy elkövető. A megbocsátásról való gondolkodáskor azonban keresztény szempontok is előkerülnek. Beszélünk a szemet-szemért, fogat-fogért bibliai elvről, mely az arányos büntetés elvét kívánja szolgálni. A sértettek sokáig küzdenek az indulataikkal, a gyűlölettel, ami esetleg nem csak az arányos büntetést kívánná. Ahol a beszélgetések folynak, az a börtön, amely a megtorlás helyszíne. Sokféle indulat felszínre kerül. A keresztény résztvevők számára nagy segítség lehet a programban a lelkiismeret-vizsgálat, a gyónás, az Istennel való kapcsolat rendezése. A résztvevőkkel arról beszélünk, hogy mit kell megvallaniuk. Hogyan segíti a sértetteket, ha az elkövető megvallja, amit tett. A program végén ünnep van, ami lehet egy közös istentisztelet, hálaadás. A keresztény programelemeket felajánljuk, de ezekre nem kötelezzük a résztvevőket.
A büntetéseket töltőkkel, rajtatok kívül, missziós csoportok, valamint börtönlelkész is rendszeres kapcsolatot ápol. Az áldozatokkal és az elkövetők családjaival mennyire valósul meg az egyházi kapcsolattartás, segítés?
Sok esetben családon belüli erőszak, testi sértés történt. Ha nem a család a közvetlen sértettje a bűncselekménynek, a család akkor is súlyos sérelmeket szenved el. A program előkészítése során a sértettekkel, a sértett családtagokkal való csoportos találkozáskor nagyon nagy erőt tapasztaltunk a csoportban, ahogyan ők egymásnak tudtak segíteni a helyi szociális segítők támogatásával. Ezt a csoportot szeretnék tovább folytatni, és egy ilyen áldozati sorstárs segítő csoportot kívánunk működtetni a helyi szociális segítő szakemberek közreműködésével. A sértettek csoportját igyekszünk megtartani. A baracskai börtönben olyan elítéltekkel dolgoztunk együtt, akik eredetileg Oroszlányban laknak, ott követték el a bűncselekményt. A résztvevők és a segítők kiválasztása éppen az esetek szociális beágyazottsága miatt történt ezen a módon. A márianosztrai és a balassagyarmati börtönökben is a helyi szociális szolgálat munkatársait vontuk be segítőnek. A sértettekkel további rendszeres találkozókat tervezünk.”