Ennyi pénzért sokkal nagyobb biztonsággal lehet kis túlzással bármit leemelni a borszaküzletek polcairól, és minimum hasonló vagy jobb borélményben lesz részünk.
Több pezsgőtesztet átnézve, illetve a saját tapasztalataimat összevetve azonban érdekes tanulságokat lehet levonni a hazai palackos erjesztésű pezsgőkről. Az egyik ilyen a palackvariancia. Ez főleg a kisebb pincészeteket termékeit érinti, ahol jelentős különbség tudott lenni mind ízben, mind tisztaságban akár palackonként. Ezt részben az egyes tesztek eredményeiből, részben saját tapasztalatból is tudom, ahol még az olyan nagyobb pincészetek pezsgőinél is, mint a Kreinbacher, volt különbség a két Classic Brut palack között. A somlói pincészet pezsgőjénél ezt persze okozhatta a degorzsálási időpont eltérése, azonban ez egy kis tételszámú pezsgőt nem érint. Így az felettébb furcsa, ha egy kis pincészet pezsgője az egyik teszten nagyon jól szerepel, míg a másikon csak a mezőny hátsó felében van, ezért csak palackvarianciáról beszélhetünk.
A másik tapasztalat, hogy a rozéforradalom úgy tűnik, nemcsak a borokban, hanem a pezsgőknél is érezteti hatását. Bár néhány tétel bizonytalanabb volt, de összességében a rozépezsgők nálam jól szerepeltek a teszten, mind a nyolc iható volt, és négyet szívesen innék is. Bár a kóstolótársaság nem mindegyik rozét sorolta az élmezőnybe, amely számomra kedves volt, de ahogy a Borrajongó cikkéből is kiderül, az asztaltársaságunk ezekkel volt a legelégedettebb összességében. Vélhetően ez annak köszönhető, hogy a rozépezsgőkhöz használt alapborok felelnek meg leggyakrabban a pezsgőkészítéshez általánosan hazánkban.