A mi tesztünkre rá egy héttel, december 15-én a WinePorn csapata 39 magyarországi palackos erjesztésű tételt szerzett be, hogy képet kaphassunk a hazai mezőnyről. Féltem az eseménytől, mint a tűztől, és mint kiderült, nem alaptalanul: annyi mind illatban, mind ízben hibás tételbe futottunk bele, hogy összességében nagyon kevés pezsgőt szeretnék egy darabig a poharamban látni. A jegyzeteimet visszanézve nagyjából a pezsgők egyharmada az, amiből szívesen elfogyasztanék egy újabb pohárral, ami nem lenne teljesen tragikus arány, azonban ha azt veszem, hogy ezek a tételek legalább kétezer forintba kerülnek, de inkább 3-4-5 ezer forintot kóstálnak, akkor ez valójában elég kevés. És jelen esetben tényleg nem arról van szó, hogy a kiemelkedő pezsgők közül válogattam: ezek azok, amelyek hibátlanok és erényeik is vannak, némi komplexitással.
Ennyi pénzért sokkal nagyobb biztonsággal lehet kis túlzással bármit leemelni a borszaküzletek polcairól, és minimum hasonló vagy jobb borélményben lesz részünk.
Több pezsgőtesztet átnézve, illetve a saját tapasztalataimat összevetve azonban érdekes tanulságokat lehet levonni a hazai palackos erjesztésű pezsgőkről. Az egyik ilyen a palackvariancia. Ez főleg a kisebb pincészeteket termékeit érinti, ahol jelentős különbség tudott lenni mind ízben, mind tisztaságban akár palackonként. Ezt részben az egyes tesztek eredményeiből, részben saját tapasztalatból is tudom, ahol még az olyan nagyobb pincészetek pezsgőinél is, mint a Kreinbacher, volt különbség a két Classic Brut palack között. A somlói pincészet pezsgőjénél ezt persze okozhatta a degorzsálási időpont eltérése, azonban ez egy kis tételszámú pezsgőt nem érint. Így az felettébb furcsa, ha egy kis pincészet pezsgője az egyik teszten nagyon jól szerepel, míg a másikon csak a mezőny hátsó felében van, ezért csak palackvarianciáról beszélhetünk.