Mikor segítenek videojátékok a gyerekeknek?

„Erősebbek, boldogabbak, bátrabbak és edzettebbek leszünk, ha játékosabban közelítjük meg az életet. Ha képesek összekapcsolni a kettőt, játék közben kifejlődött képességek a valóság sok területén segíthetik a gyerekeket.

Kutatások sugallják, hogy a videojátékok csökkenthetik a fájdalom jeleit. A gyerekeket lekötő összetett világban való alámerülés ugyanazokat a mentális sávszélességeket foglalja el, amelyeket az idegekből érkező fájdalomjelek feldolgozására használunk. Figyelmet lekötő, megerőltető játékok például műtét előtt csökkenthetik a feszültséget.

A játékok egymásra haragvó testvéreket is kibékíthetnek. Ha például a Wii konzolt használjuk, együttműködés nélkül nincs előrelépés. Tanulmányok kimutatták, hogy ha két személy ugyanazzal a játékkal tölti az időt, erősödik közöttük az összhang, nő az empátia. Más kutatások összefüggéseket találtak a családon belüli együtt játszás és az egymáshoz való kötődés szintje között.

A gyerekek hozzászoktak, hogy leszóljuk, kárba veszett időnek tartjuk a játékaikat, pedig sokat segíthetünk nekik, ha másként beszélünk róluk, például sugalljuk, hogy az ott megtanultakat valahogy hasznosítsák a valóságban. Kérdezzük meg tőlük, mitől annyira jó ez meg az a játék, milyen képességeit kamatoztatja közben? Ha jobban tisztában vannak ezekkel, valószínűbb, hogy az életben is használni fogják a megtapasztaltakat.

Új játékok tanulása építi az önbizalmat. Ha előrébb tartunk bennük, érezzük: úgy tervezték őket, hogy frusztrálják a játékost. De ez egy pozitív frusztráció. Szülők segíthetik gyereküket a leküzdésében. A frusztráció kezelése sok más területen is fontos lehet.

Játékokról folytatott beszélgetésekkel, elérhetjük, hogy a gyerek másként lássa magát. Hozzászoknak, hogy soha ne adják fel, kreatívan oldjanak meg problémákat, addig kísérletezzenek új stratégiákkal, amíg beválik az egyik.

Ilyen szellemű beszélgetéseket követően a gyerek nyíltabban vállalja fel azt, amit a játékban tesz, mer büszke lenni rá, játékélményeit az életben is próbálja kamatoztatni.

Tudat alatt menekülésre, negatív érzelmektől való megszabadulásra szintén használják a játékokat. Megértethetjük velük, hogy a játék nemcsak negatív érzelmek előli menekülés, hanem pozitív érzelmeket is kialakít.

Az időkorlátozás a gyerek-technológia interakció megközelítésének csak az egyik módja. Az érem másik oldala, ha a képernyő előtti idő minél hasznosabb eltöltésében segítjük őket.”