„Számos eltérő stílusú formációban doboltál az elmúlt években. Melyik áll hozzád legközelebb, melyikből merítetted a legtöbbet ezek közül?
Mindegyik formációt másért szeretem, hiszen mind különböző energiákat mozdít meg bennem és a közönségben egyaránt. Jelenleg a Random Tripet nevezném a fő projektemnek, mivel ezzel a produkcióval játszom a legtöbbet, az utóbbi időben ezzel azonosítanak leginkább. A Random Trip nehézségét és a szépségét is az adja, hogy mindig más előadókkal játszunk együtt, és a színpadon találjuk ki a zenét. Természetesen van managementünk, ami hatalmas segítség, de a szervezői munkák jelentős részébe belefolyok, és csak ketten vagyunk fix tagok benne DJ Q-Cee-vel, így a művészeti vezetői szerep is rám hárul. Amennyiben a profitálásról beszélünk, a helyszínek különlegessége és a kapcsolati tőke szempontjából is ez a formáció vezet. Viszont ott a Turbo, a Fábián Juli & Zoohacker és a Tintanyúl gyerekzenekar is, melyek hiába képviselnek eltérő stílust, a cél egy és ugyanaz. A lényeg, hogy elringassuk, utaztassuk az embereket életkortól és stílustól függetlenül, és eközben mi is jól érezzük magunkat.
Gyakran hallhatunk olyan kritikákat, miszerint a magyar zenészek helyzete sokkal nehezebb a nyugati kultúrák tehetségeihez képest. Egyetértesz ezzel?