„Putyin a Kremlt tette meg a közel-keleti diplomácia középpontjává, amikor bevetette legújabb fegyverarzenálját Bassár el-Aszad rezsimjének megmentése érdekében. Üzenete egyszerű: Oroszország nagyhatalomként tér vissza, ennek a depresszív, halálos háborúnak a megoldási kulcsa pedig Moszkvában rejlik.
Sikerrel járhat-e Putyin ott, ahol mások elbuktak? Marvin Kalb szerint ez nem túl valószínű: az orosz elnök egy olyan méhkaptárt dühített fel Szíriában, amelynek csípéseit mindenki újra és újra meg fogja érezni.
Az orosz elnök szerencsejátéka rossz véget érhet, tekintetbe véve azt a gyakran elfelejtett, de kulcsfontosságú tényt, hogy Oroszország 144 millió fős lakosságából 20 millió szunnita muszlim, akik magától értetődően együtt éreznek azokkal a szíriai szunnitákkal, akiket jelenleg az oroszok bombáznak. Akár egyetlen rossz lépés is Putyin politikai bázisának súlyos gyengülését okozhatja.
Emellett egy Oroszország által vezetett síita koalíció is kialakult Irán, Irak és Szíria részvételével, amellyel − szándékosan vagy sem − de facto háborút indítottak a Szaúd-Arábia által vezetett szunnita irányzat ellen, amely az Egyesült Államok támogatását is maga mögött tudja. Barack Obama többször is hangsúlyozta, hogy nem szándékozik proxy háborúba bocsátkozni Oroszországgal, de Kalb szerint pontosan ez vette kezdetét. A zavargásokkal sújtott régió még instabilabbá válik a két ellenséges koalíció marakodása közben.
Kalb szerint Putyin számára ez egzisztenciális kihívást jelent, amelyből nincs menekvés.”