Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Ilyen, amikor visszanyal a fagyi.
Mi derül ki a jelentésekből? Az, hogy 2014-ben a terrortámadásban meghalt mintegy 25 ezer embernek legalább 68 százaléka iszlamista csoportok áldozata volt.
„A Boko Haram 6644, az ISIL 6073, a Talibán 3310, az al-Shabaab 850 ember életét oltotta ki. Az öt leggyilkosabb terroristacsoport közé mindössze egy nem iszlamista került be: a fulbe (angolul fuláni) milicisták. A fulbék egy Észak-Nigériában élő nomád pásztornép, milicistáik letelepedett földműveseket gyilkolnak, hogy marha-, kecske- és juhnyájaiknak legelőterületet biztosítsanak. Az öt legnagyobb csoport a terrorizmus áldozatainak 74 százalékát fedi le. A maradék 26 százalékról nincs részletes bontás a jelentésben. Márpedig ezek között jelentős iszlamista csoportok is vannak (például a szíriai al-Núszra Front, a líbiai Anszar al-Saría vagy a 2014-ben sok helyütt még aktív al-Kaida), így a valós arány a 68 százalékot is meghaladhatja.
Egy évvel korábban még a Talibán volt a legvéresebb csoport, megelőzve a feltörekvő ISIL-t és Boko Haramot, valamint a hanyatló al-Kaidát. E négy iszlamista banda a terroráldozatok 66 százalékáért felelt 2013-ban. Ebben a jelentésben más érdekességek is vannak, például egy kimutatás a 2000 és 2013 között eltelt másfél évtized 10 legvérszomjasabb terrorcsoportjáról. Ezek között öt iszlamista (Talibán, al-Kaida, Boko Haram, ISIL, al-Shabaab) és öt nem iszlamista került be, de míg az előbbi öt mintegy 29 ezer ember haláláért felelt, utóbbi öt »csak« mintegy 9000 életét vette el. Igen vegyes ötösről van egyébként szó: közöttük vannak az indiai maoisták, a Lord’s Resistance Army nevű ugandai keresztény fundamentalista és törzsi nacionalista szervezet, a nacionalista Tamil Tigrisek, a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői nevet viselő marxista gerillaegylet, valamint a csecsen lázadók.
A jelentésből az is kiderül, hogy míg 2001-ig nemzeti-szeparatista motiváció felelt a legtöbb támadásért, ma már messze a vallási ideológia váltja ki a legtöbb támadást. Mindez egybevág az egyszeri hírfogyasztó tapasztalatával, aki azt látja, hogy más-más márkanév alatt, de Nigériától Párizsig, Kenyától Pakisztánig mindenhol az iszlamizmus zászlaja alatt irtanak ártatlanokat eszelős emberek. Szó szerint: az al-Shabaabtól a Boko Haramig egyre több szervezet veszi át az ISIL által hírhedté tett fekete lobogót.
Amiben igaza lehet bárkinek, aki a '14-es Europol-jelentésre hivatkozik: többnyire valóban muszlimok az áldozatok. Ami persze semmilyen logika alapján nem zárja ki, hogy az elkövetőt is vallási nézete motiválja. Minden támadás után el lehet mondani mantraként, hogy »az iszlámnak semmi köze a terrorizmushoz«, de csak önmagunkat csapjuk be. Attól, hogy a tagadhatatlan összefüggést elismerjük, még nem stigmatizálunk minden muszlimot. Az iszlámnak sajnos van olyan olvasata, ami ölésre buzdít, aki ezt nem látja ma, az homokba dugja a fejét.”