Egy csók és más semmi

„Tételezzük fel, hogy a jobboldal ösztönösen nem tudott nem csatlakozni egy ilyen kezdeményezéshez. Ha így volt, az egészséges reflexnek mondható. Nem tudjuk, mi történt, ami a kormánypártoknál megváltoztatta a széljárást, de a népjóléti bizottság hétfői ülésén kitört a vihar. Sajátos módon éppen az empátiában, szociális érzékenységben eszerint nem dúskáló KDNP érezte úgy, nem kell neki csatlakoznia egy ilyen célhoz. Hirtelen fölismerték a kezdeményezésben a politikai szándékot, és kihátráltak belőle. Amikor Szabó Tímea (PM) értetlenkedett, hogy állítólag a fideszes képviselőnő véletlenül írta alá a határozati javaslatot, s rákérdezett, ez miként lehetséges, Harrach Péter egy puszit küldött neki.

Kár volt. Mindannyian tudjuk, itt ez mit jelent. Nem azt, hogy Harrach felcsapott bonvivánnak. Ez a »csókollak«, »puszi neked« valójában egy igen durva, útszéli közlés arra vonatkozóan, az illető milyen szívességet tehet. Ilyen üzenet egy idős férfi részéről egy fiatal nőnek akkor is viszolyogtató, ha útkereszteződésnél történik, elsőbbség meg nem adása miatt. De ez a Parlament falai közt történt, egy kereszténypárti képviselő részéről, s ami a legtaszítóbb: gyermekek éhezésének ügyében.

Érvelni nem lehet? Csak a közönséges gesztusok nyelve érthető? Nem lehet egyszerre hiányolni a nemzeti minimumot, és közben jól odasózni neki. Vagy a hadiállapot fenntartásánál nincs fontosabb?”