Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Elképzelhető, hogy Pintér Sándor túlságosan belerévedt a forradalmi megemlékezésekbe és időutazott az 50-es esztendők megfigyelőktől, besúgóktól és kémektől hemzsegő korszakába.
„Azon gondolkodtam, hogy ezeket a mondatokat én írom, vagy máris beszivárgott valaki az éppen ma egy esztendős PoliPraktika blogra, aki megteszi helyettem? A belügyminiszter törvényjavaslata – ami »a meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók« számára is előírná, hogy adott esetben titkosszolgákat is foglalkoztatniuk kelljen - nem csak szocialista berkekben csapta ki a biztosítékot, hiszen már jobbikos és fideszes módosító indítvány is meghekkelné.
Három lehetőség is van. Az első, hogy ez egy rejtett vicc, a megtaláló pedig jutalomban részesül, így a megbúvó aknát kiszúró szocialista Harangozó Tamás, a jobbikos Mirkóczki Ádám és a fideszes Vas Imre egyaránt nyereményt kap, hiszen ők mindhárman módosító indítványt nyújtottak be »a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról« szóló törvényjavaslathoz. Elképzelhető még, hogy Pintér Sándor túlságosan belerévedt a forradalmi megemlékezésekbe és időutazott az 50-es esztendők megfigyelőktől, besúgóktól és kémektől hemzsegő korszakába. Ebben az esetben a mai gépezet működésének olajosabbá tételéhez sürgősen fel kellene ébresztenie a már vázolt világot behatóan, sőt egészen mélyen belülről ismerő államtitkárának.
A harmadik opcióra gondolni sem merek, hiszen ha Pintér komolyra fordítja, akkor nagy a gond - ugyanis ez viccnek durva lenne. Halvány ötletem sincs afelől, hogy egy rádió, esetleg televízió, netán egy online hírportál tulajdonosa miként tudna suttyomban titkosszolgát dolgoztatni a saját szerkesztőségében olyan újságírók között, akiknek jobb esetben fontos feladata a tények, okok és okozatok felderítése. Nem beszélve arról, hogy amit Magyarországon két ember tud, már nem is titok.”